Egyesült Nemzetek
Az 1945-ben alapított Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egy olyan szervezet, amelyben 193 ország dolgozik együtt a nemzetközi jog, a globális biztonság, az emberi jogok védelme, a világgazdaság fejlesztése, az egészségügy, valamint a társadalmi és kulturális fejlesztések kutatása terén.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egy 1945-ben, a második világháború után alapított nemzetközi szervezet, amelynek célja a béke, a biztonság, a társadalmi haladás, a gazdasági fejlődés és a nemzetközi együttműködés előmozdítása. Az ENSZ törekszik a konfliktusok megelőzésére, az emberi jogok előmozdítására, a fenntartható fejlődés előmozdítására, a környezet védelmére és humanitárius segítségnyújtásra katasztrófák és konfliktusok esetén. Az ENSZ-szervezetek napirendjén gyakran szerepelnek a következők:
- Emberi jogok: Az ENSZ elkötelezett az emberi jogok védelme és előmozdítása mellett világszerte. E tekintetben az Emberi Jogi Főbiztos a vezető szerv.
- Humanitárius segítség: Számos ENSZ-szervezet, például a Világélelmezési Program (WFP) és az UNICEF vészhelyzeti segítséget nyújt katasztrófák és válságok idején.
- Az ENSZ békefenntartó műveletei: Az ENSZ békefenntartókat küld konfliktusövezetekre a béke és a biztonság előmozdítása érdekében. Ezek a küldetések a konfliktusközvetítéstől a konfliktus utáni újjáépítésig terjednek. Az ENSZ-nek nincs saját hadserege, és az ENSZ zászlaja alatt működő tagállami hadseregeket használja.
- Környezet és éghajlat: Az olyan szervezetek, mint az UNEP, a környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal foglalkoznak. Az ENSZ emellett fontos klímakonferenciákat is szervez, például a COP éves üléseit.
Az ENSZ több szakosodott ügynökségből, programból és alapból áll. A fő testületek a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság, a Titkárság és a Gazdasági és Szociális Tanács. E szervek mindegyikének megvannak a sajátos feladatai és hatáskörei.
A Biztonsági Tanács kulcsszerepet játszik a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, míg a Közgyűlés olyan fórumként szolgál, ahol minden tagállam kifejtheti véleményét, és együttműködhet a közös célok érdekében. A hágai Nemzetközi Bíróság foglalkozik az államok közötti vitákkal. Az ENSZ-nek jelenleg 193 tagállama van.
Szerkezet
Az ENSZ kormányközi struktúrával rendelkezik: a tagállamok együttműködnek, de megtartják saját belátásukat a döntéshozatalban. Az ENSZ központja New Yorkban található. Az ENSZ struktúrája több fő szervből és szakosodott ügynökségből áll:
- Közgyűlés (közgyűlés): Ez a legfontosabb tanácsadó testület, amelyben az ENSZ mind a 193 tagállama képviselteti magát. Évente ülésezik és megvitatja a nemzetközi kérdéseket, határozatokat fogad el és jóváhagyja az ENSZ költségvetését.
- Biztonsági Tanács: Ez a tanács 15 tagból áll, amelyek közül 5 állandó (Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) és 10 nem állandó, akiket két évre választanak meg. Az állandó tagok vétójoggal rendelkeznek. A Biztonsági Tanács elsődleges felelőssége a nemzetközi béke és biztonság fenntartása.
- Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC): Az ECOSOC támogatja a nemzetközi gazdasági és társadalmi együttműködést és fejlődést. Koordinálja továbbá az ENSZ 15 szakosított ügynökségének, 10 funkcionális bizottságának és 5 regionális bizottságának munkáját.
- Nemzetközi Bíróság: Székhelye Hágában, Hollandiában található, és az ENSZ legfőbb igazságszolgáltatási szerve. Az államok közötti vitákat kezeli, nemzetközi jogi kérdésekben véleményt nyilvánít.
- Titkárság: Az ENSZ főtitkárának irányítása alatt a Titkárság irányítja az ENSZ napi műveleteit, az adminisztratív és költségvetési ügyektől a békefenntartó missziók és egyéb helyszíni műveletek jelentős támogatásáig.
- Gondnoksági Tanács: Eredetileg a gyarmati területek felügyeletére hozták létre, amelyek a második világháború után az ENSZ igazgatása alá kerültek. Ez a tanács befejezte munkáját, és már nem ülésezik rendszeresen.
E fő testületeken kívül az ENSZ-nek számos szakosodott ügynöksége, programja és alapja van, mint például az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF) és a Világélelmezési Program (WFP), amelyek speciális olyan területeken, mint az egészségügy, az oktatás, az élelmezésbiztonság és a humanitárius segítségnyújtás.
ENSZ-szerződések
Az Egyesült Nemzetek Szervezete számos fontos emberi jogi szerződést kötött, amelyek a nemzetközi emberi jogi normák és kötelezettségek alapját képezik. Íme néhány az ENSZ legjelentősebb emberi jogi szerződései közül:
- Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (UDHR, 1948): Bár nem kötelező érvényű szerződés, ez a nyilatkozat megnyitotta az utat a későbbi emberi jogi eszközök előtt, és a nemzetközi emberi jogi diskurzus alapját képezi.
- Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ICCPR, 1966): Ez a szerződés olyan polgári és politikai jogokat véd, mint az élethez való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a tisztességes eljáráshoz való jog.
- Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (IVESCR, 1966): Ez a szerződés szociális, kulturális és gazdasági jogokat garantál, mint például az egészséghez, az oktatáshoz és a megfelelő életszínvonalhoz való jogot.
- Egyezmény a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról (CEDAW, 1979): A szerződés célja a nemi alapú diszkrimináció felszámolása és a nők jogainak előmozdítása az élet minden területén.
- Egyezmény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés ellen (CAT, 1984): Ez a szerződés tiltja a kínzást és a rossz bánásmód egyéb formáit.
- Egyezmény a gyermekek jogairól (CRC, 1989): Ez az egyezmény védi a gyermekek jogait, beleértve az élethez, az egészséghez, az oktatáshoz, valamint a visszaélésekkel és kizsákmányolással szembeni védelemhez való jogukat.
- Nemzetközi Egyezmény a migráns munkavállalók és családjaik jogainak védelméről (ICRMW, 1990): Ez a szerződés védi a migráns munkavállalók és családjaik jogait.
- Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól (CRPD, 2006): Ez az Egyezmény elősegíti, védi és garantálja, hogy minden fogyatékossággal élő személy teljes mértékben és egyenlő mértékben élvezhesse valamennyi emberi jogát és alapvető szabadságát.
- Nemzetközi Egyezmény minden személy erőszakos eltűnés elleni védelméről (ICPPED, 2006): Az Egyezmény célja az erőszakos eltűnés megelőzése, megbüntetése és megszüntetése.
Ezekben a szerződésekben ellenőrző bizottságok működnek, amelyek figyelemmel kísérik a tagállamok betartását. A szerződéseket ratifikáló tagállamok kötelesek rendszeresen beszámolni a szerződések rendelkezéseinek való megfelelés érdekében tett erőfeszítéseikről.
Központ
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) több központja van. Az ENSZ fő központja az Egyesült Államokban, New York Cityben található. Itt található a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács és az ENSZ más fontos szervei székhelye.
Az ENSZ-nek fontos irodái vannak a svájci Genfben is. Genfben számos ENSZ-ügynökség és program működik, köztük az Emberi Jogi Főbiztos Hivatala és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Az ENSZ-nek New York és Genf mellett Bécsben (Ausztriában) és Nairobiban (Kenya) is van nagyobb irodája. Ezen helyek mindegyike sajátos szerepet tölt be az ENSZ tágabb struktúrájában, támogatást nyújtva az ENSZ különféle szerveinek és szakosodott ügynökségeinek.
ENSZ-ügynökségek
Az ENSZ-ügynökségek az Egyesült Nemzetek rendszerén belüli globális, szakosodott szervezetek, amelyek különleges megbízatással rendelkeznek a nemzetközi együttműködés és koordináció előmozdítására különböző területeken, mint például az egészségügy, az oktatás, a munka, a kultúra, a gazdasági fejlődés és sok más területen. Egymástól függetlenül, saját tagságukkal, vezetéssel és finanszírozással működnek, de mindannyian az ENSZ céljaihoz és elveihez kapcsolódnak.
Néhány jól ismert szakosodott ügynökség az Egyesült Nemzetek rendszerén belül:
- Egészségügyi Világszervezet (WHO)
- Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
- Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO)
- Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO)
- Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO)
- Világbank-csoport
- Nemzetközi Valutaalap (IMF)
- Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO)
- Egyetemes Postaszövetség (UPU)
- Nemzetközi Távközlési Unió (ITU)
- Turisztikai Világszervezet (UNWTO)
- Egyetemes Postaszövetség (UPU)
- ENSZ Gyermekalap (UNICEF)
- Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP)
- Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP)
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szorosan kapcsolódik az ENSZ rendszeréhez, de formálisan nem ENSZ-ügynökségek.
Nevezetes nem tagok
Jelenleg vannak olyan területek és entitások, amelyek nem tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ). Az okok különbözőek, de gyakran politikai kérdésekhez, szuverenitáshoz és elismeréshez kapcsolódnak. Néhány jól ismert példa:
- Palesztina: Palesztina „nem tag megfigyelő állam” státusszal rendelkezik az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ). Ezt a státuszt 29. november 2012-én kapta az ENSZ-közgyűlés szavazása után. Bár Palesztina nem teljes jogú tagállama az ENSZ-nek, megfigyelő államként joga van részt venni a Közgyűlés általános vitáiban, és együttműködni az ENSZ rendszerén belüli szervezetekkel és szervezetekkel. A Közgyűlésben azonban nincs szavazati joga.
- Vatikán: Vatikánváros, a világ legkisebb független állama, a Szentszék szuverén városállama és a pápa rezidenciája. Bár teljes szuverén jogokkal rendelkezik, úgy döntött, hogy nem csatlakozik az ENSZ-hez. A Szentszék azonban állandó megfigyelői státusszal rendelkezik az ENSZ-ben, ami azt jelenti, hogy részt vehet a közgyűléseken és egyéb tevékenységekben, de nincs szavazati joga.
- Tajvan (Kínai Köztársaság): A kínai polgárháború után a Kínai Köztársaság kormánya Tajvanon telepedett le. 1971-ig képviselte Tajvant az ENSZ-ben. Abban az évben azonban a Kínai Népköztársaságot elismerték Kína egyetlen jogi képviselőjének az ENSZ-ben, ami miatt Tajvan elvesztette székhelyét. Bár Tajvan szuverén államként működik, Kína nyomása miatt sok ország nem ismeri el.
- Koszovó: Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától. Míg sok ország, köztük az EU-tagállamok többsége és az Egyesült Államok elismerte Koszovó függetlenségét, néhány ország, köztük Oroszország és Kína nem. E megosztottság miatt Koszovó nem tagja az ENSZ-nek.
- Nyugat-Szahara: A főként a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság által képviselt régió függetlenségre törekszik Marokkótól. Bár tagja az Afrikai Uniónak, nem tagja az ENSZ-nek a szuverenitásával kapcsolatos folyamatos konfliktus miatt.
- Antarktisz: Az Antarktisz egyedülálló abban, hogy nem szuverén ország, és nincs állandó lakossága. Az Antarktiszi Szerződés szabályozza, amely előírja, hogy a kontinenst békés célokra és tudományos kutatásra kell használni. Egyetlen ország sem rendelkezik szuverenitással az Antarktisz egyetlen része felett sem, bár egyes országok területi igényeket fogalmaztak meg.