TÉRVÉTELEK#169Fiatal orvosok

  1. A fiatalabb orvosokkal folytatott konzultáció nem jelenti automatikusan az emberi jogok megsértésének megszüntetését az interszexuális gyermekeknél, mert az elavult meglátásokat és gyakorlatokat az orvosképzésben továbbadják.
  2. Sok orvos javítandó hibának tekinti az interszexuális életet, és a gyermek beleegyezése nélküli kezeléseket javasolja.
  3. A tapasztalt egészségügyi szakemberek és a hallgatók közötti erőkiegyensúlyozatlanság megnehezíti az elavult gyakorlatok megváltoztatását.
  4. Jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy megtörjük az elavult belátások láncolatát, és szükség esetén felelősségre vonjuk az orvosokat.
  5. Az elmúlt 70 év megmutatta, hogy a változás nem következik be más módon.


AI-val összefoglalva és egy szerkesztő által ellenőrizve.

169. FEJEZET

A fiatalabb orvosok nem feltétlenül ellenzik az NNMB-ket; Ezért jogi szabályozásra van szükség

Aki arra számít, hogy a fiatalabb orvosokkal folytatott konzultáció az emberi jogok megsértésének véget vet, csalódni fog. Ezért a jogalkotó nyomása az új generációt is érinti egészségügyi dolgozók szükséges.

A fiatal orvosok tanulnak a régi orvosoktól

Sok orvos, főleg urológusok, tekintse az intersex-et javításra szoruló hibának[4, 5, 10, 13]. Amikor „beleegyezésről” beszélnek, azt gondolják a szülők által adott meghatalmazotti hozzájárulás – olyasmi, amit sok hatóság elégtelennek tart az NNMB-k esetében 7474: Csak maga a gyermek adhat beleegyezést a nemet megerősítő kezelésbe.Tévhit, hogy az NNMB-k megengedettek, ha a szülők engedélyt adnak., 134134: Azok a szülők, akik meghatalmazotti hozzájárulást adnak az NNMB-k számára, büntetlenül megsértik gyermekük jogait.Tévhit, hogy a szülők beleegyezhetnek a halasztott orvosi kezelésekbe.. Nehéz megváltoztatni az orvosok elképzeléseit [9].

Ez azt jelenti, hogy a képzés keveset változik, mert a) tapasztalt egészségügyi szakemberek olyan környezetben képezik a leendő kollégákat, ahol a mentor elavult és helytelen meglátásai a „rejtett tananyagon” keresztül 1A rejtett tanterv a következőképpen definiálható: „A szervezeti struktúra és kultúra szintjén működő hatások összessége, ideértve például az intézmény túlélésére vonatkozó implicit szabályokat, mint a szokások, rituálék és magától értetődőek”.[8]. A cikk, amelyből ez a meghatározás származik, rendkívül kritikus a rejtett tananyagnak a fiatal egészségügyi szakemberek képzésében betöltött szerepével kapcsolatban. A Dutch Journal of Medicine azzal foglalta össze a hatást: „Feltűnő volt, hogy a diákokat gyakran megalázták. Sok incidens történt, különösen a klinikai gyakorlatok során és a betegek előtt. Emiatt a tanulók elbizonytalanodnak, és magukat hibáztatják a történtekért. Végül a hallgatók azt tapasztalták, hogy az orvostudomány (tanulás) elsősorban versengés és kevésbé együttműködés kérdése. Fontos készség a felettese „jó kegyelmében való részesülés”, hogy a jövőben is munkát kapjon.”. A témával foglalkozó kevésbé kritikus publikációk a „tanuló szocializációjáról” beszélnek. Mindkét rejtett tananyag mint a szocializáció olyan fogalmak, amelyek a francia szociológus és kultúrateoretikus munkásságából fakadnak Pierre Bourdieu a kulturális reprodukcióról[1]. át kell adni az orvosnak a képzés során[2] és b) a tapasztalt egészségügyi dolgozó példaképként szolgál a kevésbé tapasztalt egészségügyi dolgozó számára.2Egy anekdotikus, de megdöbbentő példája annak, hogy a tanárok elavult meglátásait makacsul és ismétlődően adják át az új generációnak, vérontás. Egy 1995-ös cikk ezt írja erről: „Az, hogy ilyen sokáig fennmaradt a vérontás, nem intellektuális rendellenességek – társadalmi, gazdasági és intellektuális nyomások dinamikus kölcsönhatásának eredménye volt, amely folyamat a mai napig formálja az orvosi gyakorlatot. A véröntés uralta a terápiát, mert sikerét klinikai tapasztalatok igazolták, megfelelt a betegek és az orvosok elvárásainak, és alátámasztotta az orvosi elmélet és a hagyományos tekintély. [7]". Más szóval: a képzésben lévő orvosok pontosan azt teszik, amit az idősebb orvosok mondanak, és ez nem mindig bölcs dolog.  Ez utóbbi kevésbé kedvező, mint amilyennek hangzik, mert az erőviszonyokkal rendszeresen visszaélnek a tapasztalt egészségügyi szakemberek[8, 11]. Az orvos véleményét ellenző szülők viselkedését tudatosan vagy öntudatlanul „rossz meghatalmazottságnak” tekintik a tapasztalt egészségügyi dolgozók, és ezt ismét tudatosan vagy öntudatlanul továbbadják a kevésbé tapasztalt egészségügyi dolgozóknak.[12].

Ha csak a túlélés érdekében, a tanuló elfogadja a „példakép” vízióját.3Az a tény, hogy az emberek tiszteletben tartják vagy megsértik mások normáit, általános emberi viselkedés, és nem csak az egészségügyi szakemberekre vonatkozik. Egy klasszikus kísérlet azt vizsgálta, hogyan reagáltak az emberek, amikor egy szórólapot tettek az autójuk ablaktörlője alá egy parkolóházban; egy tiszta garázsban az emberek általában rendbe rakták a szórólapot, miután elolvasták, míg egy alommal rendelkező garázsban, ahol már a földön voltak a szórólapok, és a szórólap is a földre került, a tesztalanyok számára látható módon, gyakrabban volt a szórólap. a padlón hagyták.földre dobták, mint a [3]. Holland kutatók hasonló kísérletekkel kimutatták, hogy a normákat gyakrabban sértik meg, ha korábban mások is megtették ezt [6]. A jó példa követésre készteti a jó embereket, de a rossz példákat is követik. A képzésben részt vevő orvosok ezért nem fognak könnyen, és legfeljebb csak kis mértékben eltérni mentoruk elképzelésétől.

Ennek a láncnak a megszakításához jogi szabályozásra van szükség, és ha szükséges, az orvosokat büntetőjogi felelősségre kell vonni magatartásukért.4 Ez azt jelenti, hogy az orvost megfoszthatják jogosítványaitól, és extrém esetben börtönbüntetést is kaphatnak, ahogyan a gyerekekkel súlyosan helytelenül viselkedő tanárokat és sportedzőket is. Az elmúlt 70 év megmutatta, hogy a láncot máshogy nem lehet megszakítani.

Nézőpont NNID

A fiatalabb orvosokkal folytatott konzultáció túl lassan vezet az emberi jogok megsértésének végéhez; ezért szükség van a jogalkotó nyomására

A fiatalabb orvosok lassan egy felé haladnak emberi jogokpozíció. Ez az eltolódás olyan lassan megy végbe, hogy elfogadhatatlan további húsz évet vagy még többet várni, amíg az orvosok továbbra is végeznek NNMB-t.

Amit az emberek mondanak


  • Még nincs idézet
    Hé, milyen kár! Nem találtunk megfelelő idézetet ehhez a fejezethez. Továbbra is keresünk résztvevőket szóbeli történeti projektünkbe Szexuális sokszínűség Hollandiában és Flandriában. Ha meg szeretné osztani történetét, lépjen kapcsolatba Miriam van der Have-vel (info@nnid.nl). Talán egy idézet jelenik meg itt.[a]
    - NNID - 2023
  1. sajnálatos módonEz a fejezet még nem tartalmaz idézeteket a gyakorlatból.

Szó szerinti idézet emberi jogi paradigma
Szó szerinti idézet Orvosi paradigma
Kiejtés/ajánlás/idézet emberi jogi intézmény vagy hatóság
Könyv vagy (lektorált) cikk idézete, amely nem egy szerzőnek tulajdonítható,
paradigmától függetlenül
  1. Bourdieu P, Passeron J-C. Reproduction in Education, Society and Culture. Theory, Culture & Society, Featherstone M, reeksredactie. London, UK: Sage Publications; 1990 (1977). ISBN: 0-8039-8320-4
  2. Braschi E, Stacey D, Légaré F, Grad R, Archibald D. Evidence-based medicine, shared decision making and the hidden curriculum: a qualitative content analysis. Perspectives on Medical Education. 2020;9(3):173-180. https://doi.org/10.1007/s40037-020-00578-0
  3. Cialdini RB, Reno RR, Kallgren CA. A focus theory of normative conduct: Recycling the concept of norms to reduce littering in public places. Journal of Personality and Social Psychology. 1990;58(6):1015-1026. https://doi.org/10.1037/0022-3514.58.6.1015
  4. Hulshof A. Kinderen met een onduidelijk geslacht: soms is vroeg opereren beter dan niets doen: Interview Kinderuroloog Barbara Kortmann, Trouw Amsterdam, Nederland2021 [bewerkt 24 februari 2021; geraadpleegd 26 maart 2021 2021]. 24 februari 2021. URL: https://www.trouw.nl/zorg/kinderen-met-een-onduidelijk-geslacht-soms-is-vroeg-opereren-beter-dan-niets-doen~b5f57d61/.
  5. de Jong TPVM, Salvatore C. Achterhaalde misstanden. De Volkskrant. 6 juni 2015, Pagina 21 Sect. Opinie en Debat, Rubriek U.
  6. Keizer K, Lindenberg S, Steg L. The Spreading of Disorder. Science. 2008;322(5908):1681-1685. https://doi.org/10.1126/science.1161405
  7. Kerridge IH, Lowe M. Bloodletting: the story of a therapeutic technique. Medical Journal of Australia. 1995;163(11-12):631-633. https://doi.org/10.5694/j.1326-5377.1995.tb124775.x
  8. Lempp H, Seale C. The hidden curriculum in undergraduate medical education: qualitative study of medical students’ perceptions of teaching. Bmj. 2004;329(7469):770-773. https://doi.org/10.1136/bmj.329.7469.770
  9. Liao L-M, Hegarty P, Creighton S, Lundberg T, Roen K. Clitoral surgery on minors: an interview study with clinical experts of differences of sex development. BMJ open. 2019;9(6):e025821. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2018-025821
  10. Mouriquand P, Caldamone A, Malone P, Frank JD, Hoebeke P. The ESPU/SPU standpoint on the surgical management of Disorders of Sex Development (DSD). J Pediatr Urol. 2014;10(1):8-10. https://doi.org/10.1016/j.jpurol.2013.10.023
  11. Torralba KD, Jose D, Byrne J. Psychological safety, the hidden curriculum, and ambiguity in medicine. Clinical Rheumatology. 2020;39(3):667-671. https://doi.org/10.1007/s10067-019-04889-4
  12. Waltz M, Cadigan RJ, Joyner B, Ossman P, Davis A. Perils of the Hidden Curriculum: Emotional Labor and “Bad” Pediatric Proxies. Journal of Clinical Ethics. 2019;30(2):154-162.
  13. Wolffenbuttel KP, Hoebeke P. Open letter to the Council of Europe. J Pediatr Urol. 2018;14(1):4-5. https://doi.org/10.1016/j.jpurol.2018.02.004