TÉRVÉTELEK#114Együttműködés

  1. Az „interszex” hozzáadása az LGBTIQ+-hoz stratégiai fontosságú a politika kialakítása és végrehajtása szempontjából, beleértve az olyan jogszabályokat, mint az általános egyenlő bánásmódról szóló törvény (Awgb) Hollandiában.
  2. Az interszex közösség több társadalmi mozgalommal is átfedésben van, és összekapcsolódik, például a queer közösséggel, a feminizmussal és a fogyatékkal élők mozgalmával.
  3. Az orvosi kezelések és a társadalmi kirekesztés krónikus fogyatékossághoz vezethet az interszexuális emberek számára, ami a diszkriminációval és jogokkal kapcsolatos politika és jogszabály szempontjából lényeges.
  4. Az interszexek emancipációja párhuzamot vonhat a fogyatékkal élők emancipációjával, mind emberi jogi megközelítésben, mind pedig az orvosi kezelés szempontjából.
  5. Az interszex és más társadalmi csoportok közötti szövetségek választása személyes és változó, de ez az együttműködés elengedhetetlen az olyan közös problémák kezeléséhez, mint a diszkrimináció, a megbélyegzés és a kirekesztés.


AI-val összefoglalva és egy szerkesztő által ellenőrizve.

114. FEJEZET

A más szervezetekkel való együttműködés hasznos és szükséges

Együttműködés a hogy típusú szervezetek, azaz LMBTQ+ és nem LGBTIQ+ szükségesek az interszex közösség céljainak eléréséhez. Az együttműködés célja lehet többek között a politika befolyásolása, depatologizálás, társadalmi változás stb. egészség.

Együttműködés az LGBTI+-on belül

Az i-nek az LMBT-hez való hozzáadása különösen fontos a politika kialakítása és végrehajtása szempontjából.1Az interszex közösség nem jutott volna el addig, amennyire a kormányokat és a vállalatokat kérték volna következő Az LMBTQ+ irányelve az is, hogy csak az interszexekre vonatkozóan dolgozzanak ki szabályzatot, vagy ha az iskolákat erre kérik külön- hogy időt szabadítson fel az interszexszel kapcsolatos információkra. Az interszexnek az általános egyenlő bánásmódról szóló törvénybe (Awgb) való felvétele nem lett volna sikeres, ha a transközösség elért egy ilyen változást, és az interszex közösség egy évvel később hasonló kéréssel fordult politikusokhoz. A kiegészítés azért is logikus, mert az LMBTQ+-on belül minden csoport eléggé különböző ahhoz, hogy külön csoportként működjön, ugyanakkor ugyanazokkal a társadalmi problémákkal is szembesülnek. A csoportok közötti különbségek megvitatása után számos fontos közös probléma marad fenn: megbélyegzés, szégyen, kirekesztés, diszkrimináció és titoktartás. Ezeken a területeken az l, h, b, t, i és q+ szervezetek jól kijönnek egymással.

Együttműködés az LGBTI+-on kívül

Vannak interszex emberek, akik az interszexséget a queer közösség részének tekintik[12]. De az i is a feminizmushoz tartozik[1] és a fogyatékkal élők mozgásában is [2, 3, 7, 16] . (2Az interszex önmagában nem fogyatékosság vagy korlátozás [6], de az interszexek számára nyújtott orvosi kezelés és az általuk tapasztalt társadalmi kirekesztés az európai interszex ernyőszervezet szerint OII Európa krónikus fogyatékossághoz vezet [11]. Az interszex az Egyesült Államokban is elismert Amerikai fogyatékossággal élők törvénye (ADA) [10, 15], 3A fogyatékosság szót azért használjuk itt, mert a holland kormány is ezt használja a legújabb publikációkban, de vannak, akik a fogyatékosság szót részesítik előnyben. A fordításban a UN Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól A redactie.nl oldalon azonban a fogyatékosság szót használják: Az ENSZ fogyatékos emberekről szóló egyezménye. https://wetten.overheid.nl/BWBV0004045/ , 4A fogyatékkal élők emancipációjára más terminológiát használnak, mint az interszexek emancipációjára. Az interszextől eltérően, ahol orvosi megközelítésről és emberi jogi megközelítésről beszélnek, a fogyatékos emberek emancipációjában különbséget lehet tenni az orvosi modell, a társadalmi modell és a kulturális modell között.[4]. Az interszexek emancipációja elmarad a fogyatékosokétól, de nagy vonalakban elmondható, hogy az interszexek emancipációjának emberi jogi megközelítése párhuzamot mutat az integráció-orientált társadalmi modell és az inklúzió-orientált kulturális kombinációval. modell, amelyet a fogyatékkal élők emancipációjára használnak. E hasonlóságok ellenére a fogyatékossági tanulmányok általában kevés figyelmet fordítanak az interszex közösség érdekeire[7]., 5Az interszexek a fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel kapcsolatos jogszabályokra hivatkozhatnak a diszkrimináció alapjaként, mivel ezekre a fogalmakra nincs végleges definíció a jogszabályokban. Az indokolás a Törvény fogyatékosság vagy krónikus betegség miatti egyenlő bánásmódról (Wgbh/cz) „A fogyatékosság vagy a krónikus betegség fogalmának végleges meghatározása nem szükséges és nem kívánatos az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok összefüggésében. Hiszen az, hogy valaki fogyatékossága vagy betegsége miatt akadályokat tapasztal-e, attól is függ, hogy valaki milyen környezetben működik.” https://zoek.officielebekendmakingen.nl/kst-28169-3.html , 6Például interszexek dolgozhatnak együtt siketekkel, mert a nyilvánvaló különbségek mellett vannak hasonlóságok is: a siketek között vannak olyan csoportok, amelyek elkötelezettek a demedicalizálás mellett, és akik fiatalkori gyógykezeléseket NNMB-ként élik meg.[9] (Azok a siketek, akik valamely kulturális kisebbséghez tartozónak tekintik magukat saját nyelvükkel – jelnyelvükkel – nagybetűt használnak.) en 7Művészet. 15. második bekezdése, amelyet Hollandia ratifikált A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény azt mondja, hogy Hollandiaminden hatékony törvényhozói, közigazgatási, bírósági vagy egyéb intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy másokkal egyenlő alapon megakadályozzák a fogyatékossággal élő személyek kínzásnak vagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek kitéve.”.
https://wetten.overheid.nl/jci1.3:c:BWBV0004045&artikel=15&z=2016-07-14&g=2016-07-14
Az indokolás kimondja, hogy e cikk esetében „a közvetlen hatályt lehetségesnek kell tekinteni, vagy azt már megállapították”, és hivatkozik az ICCPR 7., 9. és 10. cikkének második bekezdésére, valamint az EJEE 3. és 5. cikkére. A 17. cikk vonatkozik a testi és lelki sérthetetlenség tiszteletben tartásához való jogra is közvetlen hatás lehetségesnek tartotta (az ICCPR 17. cikke és az EJEE 8. cikke révén). Végső soron a holland bíróság dönti el, hogy egy „mindenkire kötelező rendelkezés” közvetlen hatályú-e vagy sem. [13]
https://zoek.officielebekendmakingen.nl/kst-33992-3.html
,)

A fogyatékos emberekkel való együttműködés nem csupán az egyéni életek közösen megélt orvosi gyarmatosításán alapul.[16], hanem a gyakori metszéspontosság interszexek és fogyatékosok. Az Egyesült Államokban végzett kutatások azt mutatják, hogy az interszex résztvevők körülbelül egyharmada krónikus egészségügyi problémákkal küzd[14].8Asztma (27,3%), ízületi gyulladás, köszvény, lupus vagy fibromyalgia (27,3%), magas vérnyomás (24,7%) és csontritkulás (22,7%). [14] Ausztráliában végzett kutatások kimutatták, hogy a vizsgált interszex emberek 27%-ának van egy vagy több fogyatékossága[8]. Az európai dsdLIFE vizsgálatban a résztvevők valamivel több mint fele jelezte, hogy amellett, hogy a DSD „Hosszú távú egészségügyi problémái” vannak (beleértve a csontritkulást is).[5].

Ezen túlmenően olyan csoportokkal is együttműködhetünk, akiknek teljesen eltérő hátterük van, de akiknek az interszexekhez hasonlóan meg kell küzdeniük a patologizálással, például siketekkel.[9].

Az interszex mindig „más téma”

Mindegyik csoportban az interszex „más téma”, és a társadalom együttműködő csoportjai azonos problémákkal találkoznak. Az, hogy az interszexek melyik társadalmi csoporthoz csatlakoznak, és ezáltal stratégiai szövetséget alkotnak, személyes döntés. A kérdés az, hogy az interszexuális kérdések mekkora figyelmet kapnak azokban a csoportokban, ahol alig van interszex ember aktív.

Nézőpont NNID

A más szervezetekkel való együttműködés hasznos és szükséges

NNID számos olyan szervezettel működik együtt, amely nem LMBTQ+ szervezet.

Amit az emberek mondanak


  • A köteg erősebb, mint egy gally
    Szerintem nem tartozunk oda. Úgy gondolom, hogy az „i” és a „t” nem tartoznak ebbe a listába. Mindennek köze van a szexuális irányultsághoz. Szerintem van Klinefelter szindróma semmi köze a szexuális irányultságomhoz, ezért nem hiszem, hogy oda tartoznánk. De használhatod egy csoport erejét. A közösség többi tagja természetesen már megvívott egy nagy csatát azért, hogy azok legyenek, akik. Ebből szépen profitálhatunk. Használod a csoport erejét. Egy gallyat könnyen félbe lehet törni, de egy köteget nem. Ez szép. De jobb lesz, ha több kapcsolat alakulhat ki az interszexuális csoportok között, hogy felállhassunk és a saját „i”-ünkké válhassunk.[a]
    – Koen Wildenbeest – 2023
  1. Wildenbeest K, van der Have MJ. Koen Wildenbeest története – Szexuális sokszínűség Hollandiában és Flandriában. Szexuális sokszínűség Hollandiában és Flandriában, van der Have MJ, sorozatszerkesztő. Nijmegen, Hollandia: Stichting NNID; 2023.
Szó szerinti idézet emberi jogi paradigma
Szó szerinti idézet Orvosi paradigma
Kiejtés/ajánlás/idézet emberi jogok intézmény vagy hatóság
Könyv vagy (lektorált) cikk idézete, amely nem egy szerzőnek tulajdonítható,
paradigmától függetlenül
  1. Bastien Charlebois J. Femmes intersexes : Sujet politique extrême du féminisme. Recherches féministes. 2014;27(1):237-255. https://doi.org/10.7202/1025425ar
  2. Carpenter M, Jordens CFC. When Bioethics Fails: Intersex, Epistemic Injustice and Advocacy. In: Walker M, redactie. Interdisciplinary and Global Perspectives on Intersex. Cham: Springer International Publishing; 2022. p. 107-124. ISBN: 978-3-030-91475-2 https://doi.org/10.1007/978-3-030-91475-2_7
  3. Cornwall S. Theologies of Resistance: Intersex/DSD, Disability and Queering the ‘Real World’. In: Holmes M, redactie. Critical intersex. Queer Interventions: Ashgate Publishing, Ltd.; 2009. p. 215-243. ISBN: 9780754673118
  4. Devlieger PJ, Schoeters L, Sorée V, Deschauwer E, Van Hove G, De Meulder M, et al. Ervaringsdeskundigheid van personen met een handicap: Niets over ons zonder ons! Hoe participatie ‘waar’maken. Brussel, België: GRIP vzw, 16 februari 2009. Rapport Nr. D/2010/10.920/1. ISBN 978-90-9025268-1.
  5. Falhammar H, Claahsen-van der Grinten HL, Reisch N, Slowikowska-Hilczer J, Nordenstrom A, Roehle R, et al. Health status in 1040 adults with disorders of sex development (DSD): a European multicenter study. Endocrine Connections. 2018. https://doi.org/10.1530/ec-18-0031
  6. German Institute for Human Rights. Submission of the National CRPD Monitoring Body of Germany to the CRPD Committee on the Rights of Persons with Disabilities on the occasion of the preparation of a list of issues by the Committee in the review of Germany’s Initial Report in 2014. Berlin, Germany: Institut für Menschenrechte; 2014. URL: https://tbinternet.ohchr.org/_layouts/15/treatybodyexternal/Download.aspx?symbolno=INT%2fCRPD%2fIFL%2fDEU%2f16940&Lang=en.
  7. Holmes MM. Mind the gaps: Intersex and (re-productive) spaces in disability studies and bioethics. Journal of bioethical inquiry. 2008;5(2-3):169-181.
  8. Jones T, Hart B, Carpenter M, Ansara G, Leonard W, Lucke J. Intersex: Stories and Statistics from Australia: Open Book Publishers; 2016.
  9. Kirjava SA. Parallels in the medicalization of people who are intersex and people who are deaf. Ethics, Medicine and Public Health. 2022;24:100814. https://doi.org/10.1016/j.jemep.2022.100814
  10. Menon Y. The Intersex Community and the Americans with Disabilities Act. Connecticut Law Review. 2010;43:1221-1251.
  11. Organisation Intersex International Europe. Statement of OII Europe on Intersex, Disability and the UN Convention on the Rights of People with Disabilities. Berlin, Deutschland: 2015.
  12. Raj S, Dunne P, redactie. The Queer Outside in Law: Recognising LGBTIQ People in the United Kingdom. Cham, Switzerland: Springer International Publishing; 2021. ISBN: 978-3-030-48830-7 https://doi.org/10.1007/978-3-030-48830-7
  13. van Rijn MJ, Timmermans FCGM. Kamerstukken II 2013–2014 33 992 (R2034), nr. 3 – Rijkswet houdende goedkeuring van het op 13 december 2006 te New York tot stand gekomen Verdrag inzake de rechten van personen met een handicap (Trb. 2007, 169 en Trb. 2014, 113) – Memorie van toelichting. Tweede Kamer der Staten-Generaal. Den Haag, Nederland, 2014.
  14. Rosenwohl-Mack A, Tamar-Mattis S, Baratz AB, Dalke KB, Ittelson A, Zieselman K, et al. A national study on the physical and mental health of intersex adults in the U.S. PloS one. 2020;15(10):e0240088. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0240088
  15. U.S. Equal Employment Opportunity Commission. ADA Amendments Act of 2008, PL 110-325 (S 3406) Washington, DC, USA: U.S. Equal Employment Opportunity Commission; 2008 [geraadpleegd 18 November 2022]. URL: https://www.eeoc.gov/statutes/ada-amendments-act-2008.
  16. Wilkerson AL. Normative sex and its discontents. In: McRuer R, Mollow A, redactie. Sex and Disability. Durham, NC, USA: Duke University Press; 2012. p. 183-207. ISBN: 978-0-8223-5140-5