TÉRVÉTELEK#97A nem társadalmi konstrukció

  1. A nem mint társadalmi konstrukció: Bár léteznek olyan biológiai szempontok, mint a szaporítószervek és a kromoszómák, a nem mai értelmezése társadalmilag konstruált. Ez nyilvánvaló az olyan gyakorlatokban, mint a nem műtéti úton történő kijelölése, a testek normalizálása egy külön nemre, és a törvényes nemváltáshoz szükséges testmódosítások. transgender személyek.
  2. Kulturális és történelmi hatások: A nemek megítélését olyan kulturális és történelmi változások befolyásolták, mint az egynemű modellről a kétnemű modellre való áttérés és az orvosi technológiák fejlődése.
  3. Kettős mérce a nemek meghatározásában: A társadalomnak ellentmondásos definíciói vannak a férfi és nő vonatkozásában, mint például a terméketlen egyének elfogadása ill transgender férfiak vagy nők, függetlenül biológiai jellemzőiktől.
  4. Nemi normák és sztereotípiák: A nem társadalmi felépítését tovább erősítik a sztereotípiák és elvárások, mint például a hosszabb pénisz preferálása vagy az az elképzelés, hogy „rossz testben születtél” transszemélyek.
  5. Politikai vonatkozások: A genderről, mint társadalmi konstrukcióról szóló vita nagy politikai jelentőséggel bír. Segít azonosítani és leküzdeni a szisztematikus igazságtalanságot azáltal, hogy megérti és megkérdőjelezi a nem szerepét és jelentését a különböző társadalmi kapcsolatokban.


AI-val összefoglalva és egy szerkesztő által ellenőrizve.

97. FEJEZET

A szex pl gender, társadalmi konstrukció

Általánosan elfogadott, hogy gender társadalmi konstrukció. De az a tény, hogy a nem már nem szigorúan biológiai tényező, sok embert még mindig meglepetésként fog okozni. Ezt azonban könnyű példákkal demonstrálni.

reproduktív szervek, ivarsejtek, kromoszómák, hormonok en gének aligha mondható el, hogy mindig is társadalmi konstrukciók voltak – jóval azelőtt léteztek, hogy az emberek beszélni vagy írni tudtak volna. Az a tény, hogy a nem (legalábbis részben) társadalmi konstrukció, többek között nyilvánvaló:

  • az az elképzelés, hogy a nemet műtéttel lehet kijelölni vagy megerősíteni[1, 6, 15, 19, 24],
  • az a gondolat, hogy nem kellően világos nemiséggel a gender a testület hozzárendelhetinormalizálni"[7, 26, 27],
  • az ötlet, hogy transgender a törvényes nemváltáson átesett személyektől meg kell követelni, hogy testüket a nemhez igazítsák, amennyire ez orvosi/technikailag lehetséges kívánt nem[2, 29, 33],1Ez a kötelezettség súlyos megsértésének minősül emberi jogok látott, és ezért egyre több országban eltörölték. 2020 végén a holland állam bocsánatot kért emiatt, és megígérte, hogy tájékoztatja az érintetteket trans személyek és interszexuális személyek 5000 eurós kártérítést kapnak.
  • az az elképzelés, hogy a sport igazságosabbá válhat az interszex élsportolók testének „normalizálásával”.[4, 10, 16, 17, 18, 20, 35],
  • az ötlet, hogy egy hosszú hímvessző jobb, mint egy rövid pénisz[37], miközben azt állítják, hogy valakinek kicsi a pénisze, hatékony módja annak, hogy megsértse vagy akár társadalmilag kirekesztette az illetőt,2Az interneten a „Trump kis kezek” kifejezésre keresve rengeteg példát találunk.
  • a kozmetikai sebészet létezése, amely egy sztereotip szépségideál alapján képes „férfiasabbá” tenni a férfiakat és „nőiesebbé” a nőket[3, 8, 14, 25],
  • hogy kb transazt mondják, hogy az emberek rossz testben születtek/születtek[9, 21, 32, 36],3Az az állítás, miszerint az emberek rossz testbe születhetnek, azon a téves elképzelésen alapul, hogy a férfiak és a nők teljesen más típusú emberek – nemcsak szaporodásilag, hanem mentálisan is –, más-más vágyakkal, más-más szükségletekkel, más-más képességekkel és más-más elmével. Ha az emberek valóban rossz testben születnének, akkor az lenne gender nem társadalmi konstrukció, hanem veleszületett pszichológiai/biológiai állapot.
  • amely évszázadokon át az egynemű modellen alapult, amelyben a nők a férfiak kevésbé fejlett (és alsóbbrendű) változatai voltak, és hogy csak a 18.de en 19de század áttért rá két nemű modell[22].

A férfiak és nők közötti jellegzetes különbség legáltalánosabb orvosi/biológiai leírása szerint a férfi kisméretű, általában mozgó ivarsejteket (spermiumot), míg a nő nagy ivarsejteket (spermiumot) termel.tojás) teszi. De a férfi és nő definícióit nem tartják be következetesen:

  • A „madarak tojást tojnak” mondatot helyesnek ismerik el; ez nem azért van így, mert azt gondoljuk, hogy a madaraknak nincs nemük, mert a „madarak nőstények” mondatot azonnal hibásnak ismerik fel. [23]. Láthatóan nem tulajdonítunk olyan (társadalmi) jelentőséget az állatok biológiai nemének, mint az embereknek.
  • A transgender személy aki születéskor férfi nemet kapott, azt nőként ismeri el az orvostudomány és a társadalom – még ha nem is gendermegerősítő kezelésen esett át. Nyilván nem mindegy a társadalom számára, hogy nagy vagy kis ivarsejteket készítesz.
  • A terméketlen ember, aki így vagy később született, a társadalom számára férfi vagy nő. Nyilván nem mindegy, hogy ivarsejteket termelsz-e vagy sem.

Röviden, a szex orvosi vagy biológiai meghatározása leegyszerűsítés, amely nem veszi figyelembe a szex társadalmi vonatkozásait; A valóságban a „férfi” és a „nő” számos feltételezett tulajdonsághoz kapcsolódik, amelyeknek alig vagy semmi közük nincs hozzá. biológia vagy gyógyszert, és amelyekre ráadásul nem minden embernél van következetesen szükség.4Az ugyanilyen híres és elavult (40 éves) bestsellerben A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról származnak, ez a merész állítások hegyéhez vezet[11], amely a kevésbé ismert, de sokkal olvasmányosabb könyvben található A Mars és a Vénusz mítosza: valóban más nyelven beszélnek a férfiak és a nők? gondosan cáfolni kell[5]. Összefoglalva: a gender (legalábbis részben) társadalmi konstrukció.

Ezeken a gyakorlati példákon kívül számos szerző nyújt elméleti alátámasztást.

Az amerikai genderJoan Scott történész szerint a nemi különbség (a férfi/nő ellentét) a patriarchálisban beszéd olyan jelentések kódolására vagy megállapítására szolgál, amelyeknek szó szerint semmi közük a nemhez vagy a testhez. Ily módon a nemek jelentései sokféle kulturális reprezentációhoz kapcsolódnak, amelyek viszont olyan kifejezéseket hoznak létre, amelyeken keresztül a nők és férfiak közötti kapcsolatok szerveződnek és megérthetők.[30]

Scott szerint az gender amely a nemek és a szexuális különbségek jelentését generálja, nem pedig a nem, amely a jelentését gender meghatározza. Ha ez a helyzet, mondja, akkor (ahogy néhány feminista régóta mondják) nemcsak hogy nincs különbség a szex és a szex között. gender, de van gender a nem kulcsa.[31]

Judith Butler amerikai filozófus és feminista is azt mondja, hogy valójában nincs különbség köztük gender és neme (lásd 2727: Interszex és transgender fontos hasonlóságaik vannak.Tévhit, hogy az interszex és trans valami másról.).

De még ha a „biológiai nem” szigorúan is alapul, több mint elég okunk van feltételezni, hogy a nem társadalmi konstrukció. A nem valójában olyan mutatók összessége, amelyek az idők során változtak. A 18-rade században azt hitték, hogy a férfi és a nő egy nemből származó két forma – ezt hívják egynemű modellnek[22]. Az emberek csak később szerezték meg a technológiát a reproduktív szervek, kromoszómák, hormonok és gének tanulmányozására a szervezetben[13]. A technológia megszerzésének minden további lépésével a férfi és nő „definíciója” is módosult. Manapság számos olyan gén ismeretes, amelyek befolyásolják az ember nemét. Az nem változott, hogy a mutatók sokasága ellenére továbbra is csak két nemet feltételeznek. Az a tény, hogy az interszexek létezése ellenére nem fordítanak figyelmet arra, hogy valóban csak két nem létezik-e, talán a legfontosabb jele annak, hogy a nem társadalmilag konstruált: egy olyan társadalomban, amely a két nemet tekinti normának, a „biológiai nem” túlzott leegyszerűsítése elsősorban e norma fenntartásának eszköze, nem pedig biológiai jellemző.5Ez a kulturális lemaradás esete. Ezt a koncepciót akkor használják, amikor a jövő különböző sebességgel támadja meg a jelent, ami azt eredményezi, hogy a folyamatok nem egy időben bontakoznak ki. Különbséget tesznek az anyagi kultúra (az a kutatás, amely megerősíti, hogy a szex több mint XX és XY kromoszóma) és a nem anyagi kultúra (iskolák vagy vallások, amelyek azt tanítják, hogy csak két nem létezik, férfi és nő) között. A kulturális késés a társadalmi szolidaritás hiányához és társadalmi konfliktusokhoz vezethet.[28, 34] Valójában a kulturális lassulás reményt ad a jövőre nézve: az emberek nem teljesen ellenzik a változást, de a változás túl gyorsan megy végbe ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani.

Az a kérdés, hogy a nem társadalmilag konstruált-e vagy sem, nem a biológiáról vagy az orvostudományról szól, hanem a politikáról.

A vita lényege, hogy a nem társadalmilag konstruált-e vagy sem, ezért nem a gender fogalmának magyarázata, hanem a nem kategóriájának a társadalom által érzékelt valóságban elfoglalt helyének megjelölése. A vita politikailag fontos, mert a nemek különböző társadalmi kapcsolatokban betöltött helyéről és jelentéséről elméleti elméletekkel jobban tudjuk azonosítani és leküzdeni a szisztematikus igazságtalanság formáit.[12]

Nézőpont NNID

A szex pl gender, társadalmi konstrukció

A szexnek van egy biológiai magja, amelyet egy nagy és jól szervezett tér vesz körül, amely tele van társadalmi konstrukciókkal. Az egész olyan nagyra nőtt, hogy a társadalmi konstrukció, legalábbis az interszex számára, a domináns.

Amit az emberek mondanak


  • Az orvosi anomália azt bizonyítja, hogy két nem létezik
    Az interszex azonban olyan orvosi rendellenesség, amely azt jelenti, hogy az embereknek csak két neme van. Tudományos tény, hogy az ember szinte kivétel nélkül biológiailag férfi vagy nő.[a]
    – Michael Egnor, gyermek idegsebész – 2020

  • Ritka esetek
    De a hívei a genderAz ideológia visszaél az interszexnek ezekkel a ritka eseteivel, hogy egy személy nemét fluidizálja, érvel Wright és Hilton. Mintha egy egész lenne spektrum a férfi és nő közötti köztes formák.[b]
    – Emma Hilton és Colin Wright, biológusok6Colin Wright a rovarok kollektív viselkedését kutatja, Emma Hilton fejlődésbiológus, és mutációkat vizsgál. Leginkább anti-ellenességükről ismertekgender-nézőpontok. - 2020
  1. van den Dikkenburg B. “Zelf je geslacht kiezen is ontkenning van feiten”. Reformatorisch Dagblad. dinsdag 25 februari 2020, Pagina 10-11 Sect. Wetenschap & Techniek. URL: https://www.rd.nl/meer-rd/wetenschap-techniek/biologen-zelf-je-geslacht-kiezen-is-ontkenning-van-biologisch-feit-1.1634966.
  2. van den Dikkenburg B. “Zelf je geslacht kiezen is ontkenning van feiten”. Reformatorisch Dagblad. dinsdag 25 februari 2020, Pagina 10-11 Sect. Wetenschap & Techniek. URL: https://www.rd.nl/meer-rd/wetenschap-techniek/biologen-zelf-je-geslacht-kiezen-is-ontkenning-van-biologisch-feit-1.1634966.
Szó szerinti idézet emberi jogi paradigma
Szó szerinti idézet Orvosi paradigma
Kiejtés/ajánlás/idézet emberi jogi intézmény vagy hatóság
Könyv vagy (lektorált) cikk idézete, amely nem egy szerzőnek tulajdonítható,
paradigmától függetlenül
  1. Ahmed SF, Achermann JC, Arlt W, Balen A, Conway G, Edwards Z, et al. Society for Endocrinology UK guidance on the initial evaluation of an infant or an adolescent with a suspected disorder of sex development (Revised 2015). Clin Endocrinol (Oxf). 2015:n/a-n/a. https://doi.org/10.1111/cen.12857
  2. American Psychological Association. Guidelines for psychological practice with transgender and gender nonconforming people. The American psychologist. 2015;70(9):832. https://doi.org/10.1037/a0039906
  3. Blum VL. Flesh wounds: The culture of cosmetic surgery: Univ of California Press; 2003.
  4. Brodsky JL, Genel M. The 2015 Pediatric Endocrine Society Ethics Symposium: Controversies Regarding ‘Gender Verification’of Elite Female Athletes-Sex Testing to Hyperandrogenism. Hormone Research in Paediatrics. 2016;85(4):273-277.
  5. Cameron D. The myth of mars and venus: do men and women really speak different languages? New York, NY, USA: Oxford University Press; 2007.
  6. Davis G, Dewey JM, Murphy EL. Giving sex: Deconstructing Intersex and Trans Medicalization Practices. Gender & society. 2015. https://doi.org/10.1177/0891243215602102
  7. Davis G, Murphy EL. Intersex bodies as states of exception: An empirical explanation for unnecessary surgical modification. Feminist Formations. 2013;25(2):129-152. https://doi.org/10.1353/ff.2013.0022
  8. Davis K. Dubious equalities and embodied differences: Cultural studies on cosmetic surgery: Rowman & Littlefield; 2003.
  9. Felten H, Meijsen E. LHBT-Jongeren. Maatwerk. 2016;17(1):30-31. https://doi.org/10.1007/s12459-016-0014-1
  10. Fenichel P, Paris F, Philibert P, Hieronimus S, Gaspari L, Kurzenne JY, et al. Molecular diagnosis of 5alpha-reductase deficiency in 4 elite young female athletes through hormonal screening for hyperandrogenism. Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism. 2013;98(6):E1055-1059. https://doi.org/10.1210/jc.2012-3893
  11. Gray J. Men Are from Mars, Women Are from Venus: A Practical Guide for Improving Communication and Getting What You Want in Your Relationships. New York, NY, USA: HarperCollins; 1993. ISBN: 006016848X
  12. Haslanger S. Resisting Reality: Social Construction and Social Critique. New York, NY, USA: Oxford University Press; 2012. ISBN: 978-0-19-989262-4
  13. van Heesch MA. Ze wisten niet of ik een jongen of meisje was: kennis, keuze en geslachtsvariaties – Over het leven met en kennen van intersekse condities in Nederland [Proefschrift]. Vossiuspers, Amsterdam, Nederland: Universiteit van Amsterdam; 2015. ISBN: 978 90 562 97640
  14. Heyes CJ, Jones M, redactie. Cosmetic surgery: A feminist primer. Farnham, Surrey, UK: Ashgate Publishing; 2009.
  15. Holmes M. Intersex: a perilous difference: Associated University Presse; 2008. ISBN: 1575911175
  16. ILGA-Europe, a EuroCentralAsian Lesbian* Community (EL*C), TGEU, Intersex O, International Europe (OII Europe), European Gay & Lesbian Sport Federation (EGLSF). LBTI women in sport: violence, discrimination, and lived experiences. European Gay & Lesbian Sport Federation (EGLSF), 10 August 2021.
  17. International Association of Athlethics Federations. IAAF regulations governing eligibility of females with hyperandrogenism to compete in women’s competition: in force as from 1st May 2011. 2011.
  18. Jordan-Young RM, Sönksen PH, Karkazis K. Sex, health, and athletes. Bmj. 2014;348. https://doi.org/10.1136/bmj.g2926
  19. Karkazis K. Fixing Sex: intersex, medical authority, and lived experience. Durham, NC, USA: Duke University Press; 2008.
  20. Karkazis K, Jordan-Young R. Debating a testosterone “sex gap”. Science. 2015;348(6237):858-860. https://doi.org/10.1126/science.aab1057
  21. Keuzenkamp S. Worden wie je bent: het leven van transgenders in Nederland: Sociaal Cultureel Planbureau; 2012 11/17. 114 p. ISBN: 978 90 377 0625 3
  22. Laqueur TW. Making sex: Body and gender from the greeks to Freud. Cambridge. MA, USA: Harvard University Press; 1990. ISBN: 0-674-54349-1
  23. Leslie S-J. Generics: Cognition and Acquisition. The Philosophical Review. 2008;117(1):1-47. https://doi.org/10.1215/00318108-2007-023
  24. Money J. This week’s citation classic: Money J & Ehrhardt A A. Man & woman, boy & girl: the differentiation and dimorphism of gender identity from conception to maturity. Current Contents. 1987;1987(11):12.
  25. Morgan KP. Women and the knife: Cosmetic surgery and the colonization of women’s bodies. Hypatia. 1991;6(3):25-53. https://doi.org/10.1111/j.1527-2001.1991.tb00254.x
  26. Mouriquand P, Caldamone A, Malone P, Frank JD, Hoebeke P. The ESPU/SPU standpoint on the surgical management of Disorders of Sex Development (DSD). J Pediatr Urol. 2014;10(1):8-10. https://doi.org/10.1016/j.jpurol.2013.10.023
  27. Mouriquand PDE, Gorduza DB, Gay C-L, Meyer-Bahlburg HFL, Baker L, Baskin LS, et al. Surgery in disorders of sex development (DSD) with a gender issue: If (why), when, and how? J Pediatr Urol. 2016. https://doi.org/10.1016/j.jpurol.2016.04.001
  28. Ogburn WF. Social change: with respect to culture and original nature. New York, NY, USA: B.W. Huebsch; 1922.
  29. Raad van de Europese Unie. Guidelines to promote and to protect the enjoyment of all human rights by lesbian, gay, bisexual, transgender and intersex (LGBTI) persons. Foreign Affairs Council meeting; 06/24/2013; Luxembourg: Raad van de Europese Unie / Council of the European Union; 2013.
  30. Scott JW. Deconstructing Equality-versus-Difference: Or, the Uses of Poststructuralist Theory for Feminism. Feminist studies. 1988;14(1 (Spring)):32-50.
  31. Scott JW. Gender: Still a Useful Category of Analysis? Diogenes. 2010;57(1):7-14. https://doi.org/10.1177/0392192110369316
  32. de Sutter P, Lahousse E. [Over]leven: mijn strijd als transvrouw arts en politica. Antwerpen, België: Manteau; 2016.
  33. Theilen JT. Depathologisation of Transgenderism and International Human Rights Law. Human Rights Law Review. 2014;14(2):327-342. https://doi.org/10.1093/hrlr/ngu010
  34. Toffler A. Future Shock. New York, NY, USA: Random House; 1970. ISBN: 9780553277371
  35. de Visser E. Topatletes laten teelballen verwijderen op last van IAAF. Volkskrant. 2013 05 25.
  36. Vloet L, Colot d’Escury K. Transgenders en sport: Richtlijnen voor sportbonden, -verenigingen en sporters ten behoeve van de sportdeelname van transgenders. Arnhem, Nederland: NOC*NSF, 2015.
  37. Wylie KR, Eardley I. Penile size and the ‘small penis syndrome’. BJU international. 2007;99(6):1449-1455. https://doi.org/10.1111/j.1464-410X.2007.06806.x