Bár a rövidített definíciók csak tapasztalatról beszélnek, ez fontosabb, mint az eredeti definícióban megélt tapasztalat használt. A megélt tapasztalat az Erlebnis szó általános fordítása (az erleben igéből származik: angolul to live through), amelyet a német filozófus Wilhelm Dilthey (1833-1911) megfelelőjeként használták Tapasztalat, amellyel a tudományos tapasztalatot jelzi. A kifejezés az egyéni tudat által átélt saját gondolatokat és érzéseket jelenti – vagy leegyszerűsítve azt, hogy az ember hogyan éli meg saját helyzetét. ¹Röviden azt is mondhatnánk, hogy a fából kizuhanás élmény (a fáról bárki kizuhanhat), de a következményei (ijedtség, fájdalom, kórházi kezelés, műtét, rehabilitáció, testi fogyatékkal élők együttélése) a megélt élmény. a bukás élménye (a bukás élménye, ami előtte volt és ami utána mindenkinél más).  Ellentétben azzal, amit az „élt tapasztalat” sugall, ez nem magáról a narratíváról (élettörténetről), hanem annak jelentéséről szól. Vagy ahogy Dilthey elmagyarázza:

A társadalmat a társadalmat mozgató erőkről szerzett tapasztalataink alapján érthetjük világunknak. ^[2]

Az a tény, hogy megélt tapasztalatokon alapul, azt jelenti, hogy az interszexnek nem kell azonosnak lennie különböző időszakokban és különböző emberekben. Az interszexet másként élheti meg valaki 20 évesen, mint 50 évesen. De két 40 évesnek is teljesen eltérő felfogása lehet az interszexről.²Ez nem csak az interszexre jellemző. Az olyan fogalmak, mint a szép, a régi, a távol, a régen és a rossz, a társadalmi normáktól, időtől, helytől, körülményektől és személytől is függnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az interszex csak egyéni tapasztalatnak tekinthető, amelyből nem lehet következtetéseket levonni egy nagyobb egészre vonatkozóan. Vagy azt, hogy az interszex csak akkor érthető meg, ha az összes (vagy nagyszámú) interszexuális ember minden cselekedetét megvizsgálják egy bizonyos időszakban. De az sem mondható el, hogy húsz-harminc jól megírt és helyesen értelmezett monográfia egy bizonyos időszakban (teljesen) megérti az interszexualitást: a narratívák betekintést nyújtanak a részek egészhez való viszonyába, de külön-külön nem alkotnak általánosságot. törvény interszex számára.³Más szóval, minták alapján általánosítunk, és ez nem vezet prototipikus interszex személyhez, akit ésszerű megbízhatósággal fel lehetne használni az ismeretlen múlt vagy jövő előrejelzésére. Egy olyan mintát írnak le, amely az egyes emberi életek életéhez való „hozzáférésen” alapul, ahol fel kell tételezni, hogy ezek a narratívák túlmutatnak maguknak a személynek a leírásán, röviden azon, hogy a minta alkalmas-e az általánosításra. Hogy ez utóbbi így van-e, az „állandó ítélkezés kérdése, amely egy olyan gondolkodási formán alapul, amely széles tapasztalatokon, emlékezeten, képzelőerőn, a valóságérzeten és mindenen, ami ehhez kapcsolódik, de semmi köze az érvelési képességhez. logikusan és törvényeket és tudományos modelleket konstruálni”; ezt a nézetet általánosságban írja le Isaasiah Berlin brit filozófus a francia filozófushoz írt kommentárjában. Hippolyte Taine ami azt feltételezi, hogy egy korszakot a maga teljességében meg lehet érteni húsz-harminc megfelelően összeállított és értelmezett monográfiával.^[1]

A megélt tapasztalatok alapján az interszexekkel kapcsolatos kutatások betekintést nyújtanak azokba a szocio-kulturális következményekbe, amelyeket az interszexek egy meghatározott csoportja egy adott helyen és időben tapasztal annak következtében, hogy olyan testtel születik, amely nem felel meg a vonatkozó normáknak. abban az időben.férfiak és nők normatív társadalmi konstrukciója. Az ilyen kutatások betekintést nyújthatnak abba, hogy mely változtatások kívánatosak, de általában keveset mondanak az interszexről. Ahhoz, hogy betekintést nyerjünk az interszex közösség fejlődésébe vagy a társadalom interakcióiba, a kutatást rendszeresen meg kell ismételni.