TÉRVÉTELEK#76Sok önbizalomra van szüksége?

  1. Tévhitek az önbizalommal kapcsolatban: Helytelen az az elképzelés, hogy csak a magas önbizalommal rendelkező emberek élhetnek nem esszenciális orvosi kezelések (NNMB) nélkül. Tévhit, hogy az interszexuális gyerekeknek vagy szüleiknek egyedi képességekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy döntsenek az NNMB-k ellen. A társadalomnak kell megváltoznia, nem az interszexuális gyereknek.
  2. Összehasonlítás a kozmetikai sebészettel: A fizikai sokféleség széles skáláját mutatják be, és sok nem interszex emberen esnek át kozmetikai műtéten anélkül, hogy ez az önbizalom követelménye lenne. Ez arra utal, hogy túlbecsülik a fizikai sokféleség kezeléséhez szükséges önbizalom mennyiségét.
  3. A „normalizáló” kezelések korlátai: A „normalizáló” kezelések nem tehetik láthatatlanná az interszexuális életet. A különbségek továbbra is észrevehetőek, és az interszex emberek továbbra is „másnak” érezhetik magukat, függetlenül a kezeléstől (vagy a kezeléstől).
  4. Az NNMB-k pszichológiai hatása: Az NNMB-n átesett interszex emberek között zavaróan magas a pszichológiai szorongás, beleértve az öngyilkossági gondolatokat és az öngyilkossági kísérleteket. Ezenkívül az orvosok gyakran magasabbra értékelik a kezelések eredményeit, mint maguk az interszexek.
  5. Ruházat és társadalmi következmények: Az emberek ruhát viselnek, ezért a nemi szervek ritkán láthatók. A „más” érzés inkább a társadalmi reakcióknak és az orvosi ellátásnak köszönhető, mint a látható különbségeknek. Az interszexszel kapcsolatos nyitottság a jobb mentális egészséghez kapcsolódik, és a mentális egészségügyi problémák nem az interszexek velejárója.


AI-val összefoglalva és egy szerkesztő által ellenőrizve.

76. FEJEZET

Az Nnmb-k nem önbizalmat hoznak, hanem valójában rombolják azt

Sok önbizalom kellene ahhoz, hogy boldog emberré váljunk nnmb nélkül? A kutatások azt mutatják, hogy ez inkább fordítva van: sok embernél jelentős tünetek jelentkeznek az NNMB után lelki problémák.

A létező legfurcsább tévhitek egyike, hogy a műtét nélküli beavatkozás csak nagy önbizalommal lehetséges. Már csak azért is, mert nem tudod, hogyan fog fejlődni az önbizalom (és az NNMB választása nyilvánvalónak tűnik).

A tévhit egy változata, hogy a működéshez nagyon különleges szülőkre van szükség. Sok szolgáltató úgy gondolja, hogy a működés mellőzése olyan egyedi szülői készségeket igényel, amelyekkel kevés szülő rendelkezik; ezért közülük többen a műtétet tartották életképes „megoldásnak”[5].

A tévhit mindkét változatában közös, hogy felismerik, hogy a társadalom problémát okoz azzal, hogy (még) nem tud megbirkózni az interszexszel, ugyanakkor kijelentik, hogy a gyermek felelős a megoldásért: egy nem szükséges műveletért. és elismert emberi jogsértés.

De amikor a társadalom rosszul viselkedik, a társadalomnak kell megváltoznia, nem a gyereknek. Ahhoz, hogy ezt meg akarjuk birkózni, önbizalomra és bátorságra van szükség, nem pedig „másnak” (lásd még 22: Változik az interszexről alkotott nézet, ahogy maguk az interszexuálisok is változnak.Tévhit, hogy az interszexek nem változnak a paradigmaváltás következtében.).

Emellett az a kérdés, hogy az önbizalom és a szuperszülők kizárólag az interszexuálisok számára szükségesek-e. A fizikai sokféleség is nagy köztük nem-interszex emberek. Viszonylag sok ember1Ez a kozmetikai sebészeti magánklinikák nagy számán alapuló feltételezés. abban a csoportban felnőtt korban lesz2Az embereknek legalább 18 évesnek kell lenniük ahhoz, hogy orvosi szükség nélkül végezhessenek kozmetikai eljárást. Ez szerepel a kozmetikai orvosok és plasztikai sebészek szakmai szervezetei által kidolgozott irányelvekben. A kozmetikai szektorban dolgozó orvosoknak ezt be kell tartaniuk. Az Egészségügyi és Ifjúsági Felügyelőség (IGJ) ezt ellenőrzi. Fiatalabb korban kozmetikai műtétre akkor van lehetőség, ha valaki külső megjelenési problémája miatt lelkileg szenved, és visszatérő vágya van ennek orvoslására. LINK kozmetikai műtéten esnek át[3, 4, 11, 14, 18, 19]. Ennek ellenére ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége normális életet élhet a szükséges eljárás előtt. Úgy látszik, a kellő önbizalommal nem is olyan rossz.

Ezenkívül a „normalizáló” kezelések nem tudnak csodát tenni[12] – közelről (például amikor a gyermek megnézi magát a tükörben, összehasonlítja magát másokkal, vagy nemiség) interszex marad a után „normalizáló” kezelés látható és észrevehető. A gyermek még a legtökéletesebb kezelés mellett is másnak érzi magát (lásd még 6060: A nemet megerősítő műtét nem eredményez „normális” nemi szerveket.Tévhit, hogy a műtétek „normális” nemi szerveket hoznak létre.).

Ez egy meg nem vizsgált feltételezés egészségügyi dolgozók hogy „normalizáló” kezelés nélkül a gyerekek boldogtalanok – ha igen, akkor lehet, hogy rendben vannak, mert az egészségügyi szakemberek és a szülők azt mondták nekik, hogy boldogtalannak kell lenniük (lásd még a függeléket DD: John Money kiadatlan, 1952-es tézise azt mutatja, hogy nincs szükség „normalizáló” kezelésekre.Tévhit, hogy John Money pszichológus valaha is bebizonyította, hogy az NNMB-k szükségesek. munkájáról Pénz János en 101101: A torzítások nagy száma miatt az elégedettségkutatás tudományosan nagyon gyenge, ha nem lehetetlen.Tévhit, hogy az interszexuális gyermekek (vagy felnőttek) jelezhetik, hogy a korai „normalizáló” kezelésük jó volt-e. ról ről 'adaptív preferencia').

Az utolsó érvet azt kell mondani, hogy az emberek ruhát viselnek és nemi szervek ezért ritkán láthatók – NNMB-vel vagy anélkül, szó sem lehet arról, hogy „különbözzünk”. A társadalmi következmények és az orvosi ellátás az, ami miatt a gyermek „másnak” érzi magát.[1, 7, 15, 16, 17, 20, 21].

Az egyetlen dolog, ami biztos az interszex és az önbizalom kombinációjával kapcsolatban, az az, hogy az orvosi ellátás, különösen az NNMB-k nem adnak önbizalmat az interszexuális embereknek, és hogy a nyitottság valójában jót tesz a mentálisnak. egészség:

Nézőpont NNID

Az Nnmb-k nem adnak senkinek szuperképességet, de az interszexre vonatkozó tabu elveheti az erőket

Ha határozottan igaz lenne, hogy nagy önbizalomra van szükség ahhoz, hogy önmagad legyél, akkor a társadalomnak kell megváltoznia, nem az interszex embernek. Az interszex elfogadásának hiánya miatt a társadalom felelős az interszexeket körülvevő tabuért. Ennek a tabunak a megdöntéséhez nagy bátorságra van szükség az interszexuális emberektől, nem maguktól az interszexektől. Gyakran amikor az interszexuális szexualitást már régóta elfogadja az interszex, a tabu lehetetlenné teszi, hogy önmagad legyél (lásd még 22: Változik az interszexről alkotott nézet, ahogy maguk az interszexuálisok is változnak.Tévhit, hogy az interszexek nem változnak a paradigmaváltás következtében.).

.

Amit az emberek mondanak


  • Negatív testérzékelés
    A negatív testkép a magasabb BMI-vel és a nemi hormonhasználattal, de alacsonyabb szexuális elégedettséggel, az állapottal kapcsolatos kevésbé nyitottsággal, valamint több szorongással és szomorúsággal kapcsolatos panaszokkal is összefüggésbe hozható. Az utolsó két tényező alacsonyabb önbizalomra is utalt.[a]
    – Tim van der Grift – 2017

  • Aztán majdnem elájultak
    És amikor erről beszéltek, azt mondtuk: „De itt egyáltalán nem lesz műtét”,[…]. Aztán majdnem elájultak, és azt mondták: „Ó, mindjárt beszélünk erről, mert ez tényleg nem lehetséges.” És persze [az orvos neve] is, ez akkoriban is így volt. [város neve] azt mondta, hogy a gyerekeknek természetesen sok lelki baja van, ha nem műtik meg őket, hogy gondolja: hogy jössz rá, haver? Igen, ez tényleg csak azért van, mert így akarod látni, hogy ezt fogod kiabálni.[b]
    – XY-DSD-vel rendelkező gyermek anyja – 2020

  • Időnként annyira megalázottnak éreztem magam
    Nagyon csodálom a válogatott edzőmet és az edzőmet. Mindig is azért értékeltek, amilyen vagyok, nem azért, amilyen vagyok. És ezt nagyon másképp tapasztaltam meg, főleg az orvosoknál. Időnként annyira megalázottnak éreztem magam. Ezért van most kevés az önbizalmam - bár nem mondanád -, és nagyon gyanakvó vagyok a történetem elmesélésére is. Aztán csak a leánykori nevem alatt.[c]
    – Corry de Vos – 2004

  • Pozitív önkép, tele önbizalommal
    Tapasztalataim megosztásával remélem, hogy más családokat is támogathatok abban, hogy egyedülálló gyermeke pozitív, önbizalommal teli önképpel rendelkező felnőtté váljon. Hogy neked is, mint minden más embernek, minden lehetőséged megvan arra, hogy boldog és pozitív légy az életben.[d]
    – Janneke (13 éves) – 2020

  • Minden kedves üzenettel nőtt az önbizalmam
    A nővérem, Shari ezután azzal az ötlettel állt elő, hogy a Facebookon keresztül értesítsek mindenkit. Ő írta helyettem az üzenetet, mert én magam nem tudtam megtenni. Amikor a "küldés" gombra kattintottam, a szívem a torkomban dobogott. Aggódva néztük a képernyőt: milyen reakciók lennének? Szívek és bókok esője lett. Az emberek bátornak és bátornak neveztek. Minden kedves üzenettel nőtt az önbizalmam, és egy kicsit jobban éreztem magam. Nagyon jó döntés volt, hogy így kihoztam a történetemet![e]
    – Kiana (19 éves) – 2020
  1. van der Grift TC. Experienced Outcomes of Medical Interventions in Individuals With Gender Incongruence and Atypical Sex Development [Academisch proefschrift]. Amsterdam, Nederland: Vrije Universiteit; 2017. ISBN: 978 90 5383 320 9
  2. van Lisdonk J, van Ditzhuijzen J, van de Walle R. Het beste voor je kind: Ervaringen van ouders van een kind met een vorm van intersekse/DSD. Utrecht, Nederland: Rutgers, April 2020. Rapport Nr. NL1348MR.
  3. Wiersma R. Corry’s mysterie – te mannelijk voor olympisch zwemteam. De Telegraaf. 14 augustus 2014 2004, Pagina. URL: http://www.dsdnederland.nl/in-de-media/krant/corrys-mysterie.
  4. van Lisdonk J, van Ditzhuijzen J, Kelders Y, de Vries J. Tot mijn kind zelf kan kiezen: Ervaringsverhalen van ouders van kinderen met een vorm van intersekse/DSD. Utrecht, Nederland: 2020.
  5. Aerts L, Coppejans E, van der Have M. Intersekse – 1 op de 90 (Intersex – 1 in 90) – Catalogus bij de tentoonstelling. Amsterdam: Open Mind; 2023.
Szó szerinti idézet emberi jogi paradigma
Szó szerinti idézet Orvosi paradigma
Kiejtés/ajánlás/idézet emberi jogok intézmény vagy hatóság
Könyv vagy (lektorált) cikk idézete, amely nem egy szerzőnek tulajdonítható,
paradigmától függetlenül
  1. Alderson J, Madill A, Balen A. Fear of devaluation: understanding the experience of intersexed women with androgen insensitivity syndrome. British journal of health psychology. 2004;9(1):81-100.
  2. Cense M, Marinus MA. Als seks(e) niet vanzelfsprekend is: Een levensloopperspectief op de relationele en seksuele ontwikkeling van jonge intersekse personen. Nijmegen/Utrecht: Rutgers / Stichting NNID, 16 februari 2023 2023. Rapport Nr. NNID Onderzoek 2023-01. ISBN 9789493106062.
  3. Creighton S. AGAINST: labiaplasty is an unnecessary cosmetic procedure. BJOG: An International Journal of Obstetrics & Gynaecology. 2014;121(6):768-768. https://doi.org/10.1111/1471-0528.12620
  4. Davis K. Dubious equalities and embodied differences: Cultural studies on cosmetic surgery: Rowman & Littlefield; 2003.
  5. De Clercq E, Streuli J. Special Parents for “Special” Children? The Narratives of Health Care Providers and Parents of Intersex Children. Narrative Inquiry in Bioethics. 2019;9(2):133-147. https://doi.org/10.1353/nib.2019.0026
  6. Duranteau L, Rapp M, van de Grift TC, Hirschberg AL, Nordenskjöld A. Participant- and Clinician-Reported Long-Term Outcomes After Surgery in Individuals with Complete Androgen Insensitivity Syndrome. Journal of Pediatric and Adolescent Gynecology. 2021;34(2):168-175. https://doi.org/10.1016/j.jpag.2020.11.012ß
  7. Ernst ME, Sandberg DE, Keegan C, Quint EH, Lossie AC, Yashar BM. The Lived Experience of MRKH: Sharing Health Information with Peers. Journal of Pediatric and Adolescent Gynecology. 2016;29(2):154-158. https://doi.org/10.1016/j.jpag.2015.09.009
  8. Falhammar H, Claahsen-van der Grinten HL, Reisch N, Slowikowska-Hilczer J, Nordenstrom A, Roehle R, et al. Health status in 1040 adults with disorders of sex development (DSD): a European multicenter study. Endocrine Connections. 2018. https://doi.org/10.1530/ec-18-0031
  9. van der Grift TC. Experienced Outcomes of Medical Interventions in Individuals With Gender Incongruence and Atypical Sex Development [Academisch proefschrift]. Amsterdam, Nederland: Vrije Universiteit; 2017. ISBN: 978 90 5383 320 9
  10. van de Grift TC. Condition openness is associated with better mental health in individuals with an intersex/differences of sex development condition: structural equation modeling of European multicenter data. Psychological Medicine. 2021;53(6):2229-2240. https://doi.org/10.1017/S0033291721004001
  11. Heyes CJ, Jones M, redactie. Cosmetic surgery: A feminist primer. Farnham, Surrey, UK: Ashgate Publishing; 2009.
  12. Kortmann B. Genitale chirurgie bij DSD. “Ik kan niet toveren” (Transcript presentatie). NVVS Najaarscongress 2019: Geslachtsvaratie en Seksualiteit: voorbij het binaire denken; 29 November 2019; De Reehorst, Ede: Nederlandse Wetenschappelijke Vereniging voor Seksuologie; 2019.
  13. Kreukels BPC, Cohen-Kettenis PT, Roehle R, van de Grift TC, Slowikowska-Hilczer J, Claahsen-van der Grinten H, et al. Sexuality in adults with Differences/disorders of Sex Development (DSD): Findings from the dsd-LIFE study. Journal of Sex & Marital Therapy. 2019:1-37. https://doi.org/10.1080/0092623X.2019.1610123
  14. Liao L-M, M. Creighton S, redactie. Female Genital Cosmetic Surgery: Solution to What Problem. Cambridge, UK: Cambridge University Press; 2019. ISBN: 978-1-10-843552-9 https://doi.org/10.1017/9781108394673
  15. van Lisdonk J. Leven met intersekse/DSD – Een verkennend onderzoek naar de leefsituatie van personen met intersekse/DSD. Den Haag: Sociaal en Cultureel Planbureau, 18 juni 2014 2014. Rapport Nr. 2014-15. ISBN 978 90 377 0705 2.
  16. Lundberg T, Dønåsen I, Hegarty P, Roen K. Moving Intersex/DSD Rights and Care Forward: Lay Understandings of Common Dilemmas. Journal of Social and Political Psychology. 2019;7(1):354-377. https://doi.org/10.5964/jspp.v7i1.1012
  17. McCracken KA, Fallat ME. Transition from pediatric to adult surgery care for patients with disorders of sexual development. Seminars in Pediatric Surgery. 2015;24(2):88-92. https://doi.org/10.1053/j.sempedsurg.2015.01.009
  18. Morgan KP. Women and the knife: Cosmetic surgery and the colonization of women’s bodies. Hypatia. 1991;6(3):25-53. https://doi.org/10.1111/j.1527-2001.1991.tb00254.x
  19. Nurka C. Female Genital Cosmetic Surgery: Deviance, Desire and the Pursuit of Perfection. Cham, Switzerland: Palgrave Macmillan; 2019. ISBN: 978-3-319-96489-8 https://doi.org/10.1007/978-3-319-96490-4
  20. van Rijn S. Met uw kind in gesprek over  de diagnose 47,XXX (Trisomie X). Leiden, Nederland: TRIXY Expertisecentrum; 2017.
  21. van Rijn S. Met uw kind in gesprek over  de diagnose 47,XXY (Klinefelter). Leiden, Nederland: TRIXY Expertisecentrum; 2017.
  22. Rosenwohl-Mack A, Tamar-Mattis S, Baratz AB, Dalke KB, Ittelson A, Zieselman K, Flatt JD. A national study on the physical and mental health of intersex adults in the U.S. PloS one. 2020;15(10):e0240088. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0240088