TÉRVÉTELEK#37Méhtel rendelkező emberek

  • Változások a szaporodási és nemi szervekben: A termékenység és a nemi szervek nem határozzák meg az ember nemét ill gender. Az a lehetőség, hogy a férfiaknak lehet méhük vagy a nőknek spermiumot termelhetnek, azt mutatja, hogy a hagyományos biológiai nézetek a nemről és gender korlátozottak.
  • Komplex biológiai szex: A biológiai kutatások a nemek egy összetett valóságát tárják fel, amely túlmutat az egyszerű férfi-nő binárison, a gének és a környezeti tényezők közötti kölcsönhatásokkal, amelyek ellentmondanak a tankönyvekben szereplő egyszerűsített reprezentációknak.
  • Szex és Gender mint társadalmi konstrukciók: Szociológiai értelemben a gender az és gender társadalmi konstrukciókká fejlődtek, normákkal és értékekkel gazdagodtak, és elszakadtak eredeti biológiai jelentésüktől. Az egyén érdekei központi jelentőségűek, olyan kisebbségekkel, mint az interszex és trans a személyek egyformán érvényesek és fontosak.
  • A kisebbségek indokolatlan elutasítása: Megszabadulni az interszextől és transgender személyek mint irreleváns helytelen. Létezésük cáfolja azt az állítást, hogy a férfi és a nő rögzített biológiai tények.


AI-val összefoglalva és egy szerkesztő által ellenőrizve.

37. FEJEZET

Nem mindenki, akinek van méhe, nő

Lehet a férfiaknak méhük? Készíthetnek spermát a nők? Igen, néha. És ez nem csak a... trans férfiak és trans nők.

Interszex és transgender megmutatják, hogy az olyan tényezők, mint a szaporodás, a menstruáció és a (bizonyos) nemi szervek birtoklása, nem határozzák meg a nemet és gender; legfeljebb jelzést adó jellemzők képes az ember nemének szól. A terméketlen ember lehet férfi vagy nő is, aki gyermeket szül, az lehet nő is, és aki tud/tud szülni, az lehet férfi is. Az a kijelentés, hogy a férfi spermát termel, a nő pedig tojás, csak a biológia korlátozott nézetében helyes; biológia az iskolai tankönyvekben leírtak szerint[3]. De különösen a biológusok ismerik fel, hogy több lehetőség van[1, 2]; A biológiai kutatások azt mutatják, hogy a biológiai szex megdöbbentő összetettséggel rendelkezik, amely messze túlmutat az egyszerű nemi binarizmuson, és többféle interakciót foglal magában. gének és a környezet[4]. A tankönyvekben az egyszerűsített ábrázolás tehát nem több, mint egy általános jelzés – mint a „hattyúk fehérek”-ben –, amely nem minden helyzetben érvényes. Emellett a nemi és gender tágabb szociológiai értelemben olyan normákkal és értékekkel felvértezve, amelyeken keresztül a nemek és gender társadalmi konstrukciókká alakultak, amelyek elváltak eredeti biológiai jelentésüktől (lásd még 9797: A szex pl gender, társadalmi konstrukció.Tévhit, hogy a gender nem társadalmilag konstruált.). Szociológiai értelemben fontosabbá vált az egyén helyzete: a hattyú fehér, de a fekete hattyú is létezik és ma is hattyú. Ráadásul a fekete hattyúk egyenértékűek a fehér hattyúkkal.

Azok az emberek, akik azt mondják, hogy a nők méhes emberek, gyakran elutasítják az interszexuális nemet, mint kis kisebbséget, ami nem releváns.1Főleg ezt mondják trans méh nélküli nők és trans hogy a férfiakat méhével sértegessem. Mind az interszexek számára, mind trans személyek, a nemi jellemzők nem feltétlenül meghatározóak számukra gender vagy a nemük. Egy kisebbség irrelevánsként való elutasítása indokolatlan. Egy kisebbség meghamisíthat egy nyilatkozatot – pont. Ebben az esetben meghamisítja az interszexuális emberek létezését és trans az emberek azt az állítást, hogy a férfi és a nő állandó biológiai tények, amelyeket a spermiumok vagy petesejtek jelenléte vagy más fizikai jellemzők határoznak meg. Aki ezt tagadja, az kételkedik saját nemében és gender, nem másoké.

Nézőpont NNID

Az embereket nem a nemi szerveik határozzák meg

Az emberek férfinak vagy nőnek nevezhetik magukat, és a társadalomban szinte soha nem számít, hogy jelen vannak-e, és ha igen, milyen szaporítószervek. Ahol ez számít, például egyes orvosi kezeléseknél, fontos felismerni, hogy vannak férfiak, akik képesek gyermeket szülni, és nők, akik gyermeket tudnak vállalni. Az emberek nemi jellemzői alapján történő meghatározása kirekesztéshez vezet.

Amit az emberek mondanak


  • Tudod, hogy nincs méhed és petefészkeded?
    Arra emlékszem, hogy egyszer ultrahangos vizsgálatot kellett végeznem a hasamból, mert a beleimmel is elég gyakran voltak problémáim, és úgy nézték a képernyőt: jaj, azt hiszem, itt valami nincs rendben. – Hölgyem, tisztában van vele, hogy nincs méhe és petefészke? Most én voltam az a személy, aki ezt jól tudta kezelni, és azt mondtam: „Igen, tudom. Engem is emiatt kezelnek” – úgymond.[a]
    – Nienke van Dijk – 2023

  • Gyakoribb dolog a társadalomban
    Hogy azt is könnyebben mondják az emberek: nem, valóban nem menstruálok. Hogy ez például a szülők számára is hozzáférhető módon történjen. Ha nem menstruálnak a gyerekek, akkor a háziorvos közérthetően mondja el, és ne azt mondja: most be kell menni a kórházba, és nagy baj lesz belőle, mielőtt végleges válasz lesz. Ez nagy dolog, de úgy gondolom, hogy ha bele lehet számítani abba a ténybe, hogy ez egy [gyakoribb] dolog a társadalomban vagy az emberiségben, akkor az emberek már nem érzik magukat annyira magányosnak, különállónak vagy különlegesnek. Mert sokszor éreztem ezt, hogy különleges vagy különleges vagyok. Amíg idősebb lettem, másoktól is hallottam, hogy nem lehet gyerekük, addig én azt hittem, hogy csak én nem. Úgy gondolom, hogy ez segíthet gyerekként, és sok szülő számára is.[b]
    – Nienke van Dijk – 2023

  • Nőnek lenni
    Igen, interszexnek érzem magam, mert osztoznak a női létemben mis, de ezzel meg vagyok békülve, és belefér a képbe, hogy még mindig nő vagyok. Számomra attól, hogy petefészke van, méhed van, gyerekeid kellene, nem feltétlenül tesz [valakit] nővé a szememben. Ez része lehet a női létnek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nő vagy.[c]
    – Nienke van Dijk – 2023
  1. van Dijk N, van der Have MJ. Het verhaal van Nienke van Dijk – Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen. Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen, van der Have MJ, reeksredactie. Nijmegen, Nederland: Stichting NNID; 2023.
  2. van Dijk N, van der Have MJ. Het verhaal van Nienke van Dijk – Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen. Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen, van der Have MJ, reeksredactie. Nijmegen, Nederland: Stichting NNID; 2023.
  3. van Dijk N, van der Have MJ. Het verhaal van Nienke van Dijk – Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen. Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen, van der Have MJ, reeksredactie. Nijmegen, Nederland: Stichting NNID; 2023.
Szó szerinti idézet emberi jogi paradigma
Szó szerinti idézet Orvosi paradigma
Kiejtés/ajánlás/idézet emberi jogok intézmény vagy hatóság
Könyv vagy (lektorált) cikk idézete, amely nem egy szerzőnek tulajdonítható,
paradigmától függetlenül
  1. Ainsworth C. Sex Redefined:The Idea of 2 Sexes Is Overly Simplistic. Nature. 2015;518(19 February 2015):288-191. https://doi.org/10.1038/518288a
  2. Goeyers C. ‘Verkondigen dat geslacht zo simpel is als X en Y, is de wetenschap ontkennen’, Knack [Knack Magazine]. Brussel, België: Roularta Media Group; 2021 [bewerkt 1 mei 2021; geraadpleegd 2 mei 2023]. 23 maart 2021. URL: https://www.knack.be/nieuws/verkondigen-dat-geslacht-zo-simpel-is-als-x-en-y-is-de-wetenschap-ontkennen/.
  3. Reijmer M. Seksediversiteit in middelbaar onderwijs: Beschikbaarheid en overdracht van informatie over seksediversiteit op middelbare scholen. Nijmegen: Stichting NNID, 7 mei 2020. Rapport Nr. 2020-03. ISBN 978-94-93106-03-1.
  4. Rosario VA. Quantum sex: Intersex and the molecular deconstruction of sex. GLQ: A Journal of Lesbian and Gay Studies. 2009;15(2):267-284.