TÉRVÉTELEK#36Kromoszómák

  1. Kromoszómális variációk az interszexben: Sok interszex emberben a kromoszómák eltérnek a tipikus XX vagy XY konfigurációtól. Vannak interszexuális nők XY vagy X0 kromoszómával és férfiak XX vagy XXY kromoszómával, többek között.
  2. A nemi kromoszómák szerepe: Nem a nemi kromoszómák az egyedüli tényezők, amelyek meghatározzák a nemet vagy a nemet gender meghatározni egy személyt. A hormonok és a gének is fontos szerepet játszanak, több mint 70 gén vesz részt a nemek meghatározásában és differenciálódásában.
  3. Külső tényezők hatása: A növekedési faktorok, például a hormonok és a hormonszerű anyagok befolyásolják a génexpressziót. A külső tényezők, mint például a környezetszennyezés vagy a gyógyszerek szintén befolyásolhatják a nemi fejlődést.
  4. A nem mint spektrum: A gender nem egy abszolút adottság, hanem egy spektrum végtelen variációkkal. Bár léteznek férfiak és nők, nincsenek szabványos modellek a férfiasságra és a nőiességre.
  5. Természet kontra nevelés Genderfejlesztés: A fejlesztésben gender A veleszületett és a környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak, főként biológiai tényezők (természet) határozzák meg a szexuális irányultságot, a nemet és gender, de az oktatásnak és a kultúrának (nurture) is lehet némi befolyása.


AI-val összefoglalva és egy szerkesztő által ellenőrizve.

36. FEJEZET

A kromoszómák nem határozzák meg a nemet

Az iskolai tankönyvek, különösen a régebbiek, nagy biztonsággal mondják: XX kromoszóma = nő, XY kromoszóma = férfi. De a természet nem törődik ezzel.

A legtöbb, de nem az összes

A legtöbb férfinak XY kromoszómája van, a legtöbb nőnek pedig XX kromoszómája. De ez az interszexuálisok jelentős részénél más. Vannak nők XY vagy X0 kromoszómákkal és férfiak XX vagy XXY kromoszómákkal. Ezek és más kromoszómavariációk gyakoriak az interszex közösségben. De vannak olyan interszexuálisok is, akiknek 'normálisan' XX ill hormonok of gének eltérnek attól, amit a társadalmi normák szerint elvárnak a férfiaktól és a nőktől.

Nemi meghatározás és megkülönböztetés

Más, mint sokan gondolják1 Még ma is sok biológia tankönyv túlságosan leegyszerűsíti a nemi kromoszómák szerepét.[5] a nemi kromoszómák nem (kizárólag) határozzák meg a nemet (test) vagy a gender (elme), mert a hormonok és a gének is fontos szerepet játszanak.2 Ez a kiadvány embereket feltételez. Ha tovább nézünk, úgy tűnik, hogy egyes állatok nem rendelkeznek ivarkromoszómákkal, de van szexuális szaporodásuk; ez vonatkozik a hídgyíkra (tuatara) és a krokodilokra[13]. Általában úgy tartják, hogy a nemi kromoszómák „normális” autoszomális kromoszómákból fejlődtek ki kromoszómák nagy területtel, amely befolyásolta a nemet[1]. Más szóval, a nemi kromoszómák később fejlődtek ki, mint a nemek. Az emberben a nemi kromoszómák nem játszanak abszolút döntő szerepet abban, hogy a gyermek fiú vagy lány lesz-e.

Jelenleg több mint 70 gént ismerünk (amelyek az X és Y „ivari kromoszómák” és 18 „normál” autoszomális kromoszóma között vannak elosztva), amelyek szerepet játszanak a nemek meghatározásában és differenciálódásában. Az, hogy ezek a gének kifejeződnek-e vagy sem, a növekedési faktoroktól (hormonoktól és hormonszerű anyagoktól) függ. Előfordulhat, hogy a gének hiányoznak vagy kevésbé érzékenyek a növekedési faktorokra, de az is előfordulhat, hogy a növekedési faktorok hiányoznak, vagy nem termelődnek megfelelően. [12]

Továbbá olyan növekedési faktorok is befolyással lehetnek, amelyeket nem a szervezet termel, hanem például környezetszennyezés vagy gyógyszerek hatására bekerültek a szülő szervezetébe.[2, 7, 8, 10, 11].

Ezek a tényezők, a gének és a növekedési faktorok nem feltétlenül befolyásolják a nemet – nem mondható, hogy ha ez hiányzik, akkor nő leszel. Ez a változó befolyás az oka annak, hogy nem létezik „standard férfi” vagy „standard nő”: a nem tehát végtelen variációkkal rendelkező spektrum. Ezek a változatok általában láthatatlanok, de kimutathatóan jelen vannak. Ez nem jelenti azt, hogy nem léteznek férfiak és nők, és nem is létezik 73.300 XNUMX fafaj[3] nem jelenti azt, hogy nem lehet különbséget tenni lombhullató és tűlevelű fák között.

Nevelés és természet

A gender még nehezebb megmondani, mely tényezők játszanak szerepet. A múltban kiterjedt vita folyt a szerepéről természet (veleszületett/esszencializmus) és táplálkozás (oktatás/kultúra/konstruktivizmus). A megbeszélés eredménye röviden az táplálkozás lehet némi befolyása, de főleg ez természet meghatározza a szexuális irányultságot, a nemet és gender[4, 5, 9].3Gyakran úgy gondolják, hogy a természet/nevelés vita csak nemrég kezdődött Pénz János (az 1950-es években) jött létre. De a 13. században hosszú (6706 soros) vers Le Roman de Silence leírja Heldris de Cornuälle gender mint társadalmi konstrukció: a szöveg egy lányról szól, akit fiúként nevelnek fel szülei Cador (Cornwall grófságának örököse) és Eufémie, mert annak idején Ebain, angol király megtiltotta a nőknek, hogy birtokot örököljenek. A szerző két allegorikus alakot mutat be, akiknek hatalmuk van a Csend felett: a természetet (az isteni értelemben a veleszületett tulajdonságokat képviseli) és a Noretuest (a nevelést és a nevelést jelenti). Gyermekkorában Silence-nek ellentmondó nézetei vannak a Természet és a Noreture részéről, amitől a gyermek összezavarodik és elmenekül. Bár Silence férfiként sikeres, bajba kerül, amikor Eufème, Ebain király felesége beleszeret, és egy elutasítás után nemi erőszakkal vádolja. Silence azt a lehetetlen feladatot kapja, hogy elfogja Merlint, de ő rájön Silence titkára, és elmondja a királynak. Merlin azt is mondja, hogy az udvari apáca olyan ember, akinek viszonya van a királynővel. A királynőt felnegyedelték, és az apácát is kivégezték. A csendet nőnek öltöztették, és Silentiusról Selentiára változott, majd feleségül vette Ebaint.[6]

Röviden: szexuális irányultság, nem és gender a gyermek helyzetét nem lehet irányítani vagy megváltoztatni oktatással vagy orvosi kezeléssel.

Visszatérni a nemi kromoszómákhoz... Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy XY kromoszómájú emberek többnyire XX kromoszómával rendelkező férfiak és emberek többnyire nők.

Nézőpont NNID

A nemi kromoszómák nem határozzák meg az ember nemét.

Az a téves feltevés, hogy a nemi kromoszómák határozzák meg a nemet, évtizedeken át a sportban az interszexuális emberek diszkriminációjának fő oka. Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a nemi kromoszómák határozzák meg az ember nemét; ezért marad NNID aktívan küzdjön ez ellen a tévhit ellen az oktatási kiadókkal és a közösségi médiában.

Amit az emberek mondanak


  • Kétségek és bizonytalanság
    Igen, sok kétség és bizonytalanság is a testemmel kapcsolatban: hé, igazából kromoszómálisan férfinak kellene lennem, de nővé fejlődtem, és ezt egyáltalán nem tudtam összeegyeztetni azzal, aki vagyok, vagy ilyesmi.[a]
    — Maaike, 29 éves – 2023

  • Akadabra
    El kellett jönnöm, mert megvoltak a kórházi eredmények. És ez így hangzott: „Most már rájöttünk, mi van, eggyel túl sok kromoszómád van.” Szerintem: kromoszóma? Akadabra. Aztán azt mondták: „Általában x-y 46 kromoszómájú férfinak születik, és x-x-y 47 kromoszómával születik. Tehát egy túl sok női kromoszómád van. Népiesen Klinefelter-szindrómának is nevezik.” Soha nem hallottam még erről.[b]
    – Henk Brouwer – 2023

  • Nem, ez nem létezik. Azt nem tudom.
    Valóban úgy tanultam meg a tankönyvekben, hogy a férfi XY, a nő pedig XX. A férfiak pénisz és testszőrzet nő, a nők pedig mellek és csípő. Az iskolámban valóban úgy volt, ahogy először leírtam, és ha a biológiatanárom nem ismerte fel, mi az interszex, olyan választ kaptam, mint: „Nem, ez nem létezik. Azt nem tudom." Miközben én akkor azt mondtam, hogy lehetséges, és majdnem egy igen vagy nem vitába kötöttünk. És akkor arra gondoltam: mindegy. Tudom, hogy más. Igen, akkor nem.
    Mégis azt veszem észre, hogy az általános iskolákban változások mennek végbe. Ezt azért tudom, mert édesanyám óvónő. Azt is most tanulják, hogy ez összefonható, hogy nem feltétlenül úgy van, mint a könyvekben.
    Úgy gondolom, hogy az évek során láthatóak voltak a változások, és ez jó dolog. Csak azt gondolom, hogy még sok lépést kell megtenni annak érdekében, hogy ez valóban bekerüljön a kisgyermekekbe és a középiskolákba. Úgy gondolom, hogy ha igazítanák a tankönyveket, még ha csak a szaporodásról vagy az emberi fejlődésről szóló fejezetben is, akkor sokan jobban hallatnának.[c]
    – Nienke van Dijk – 2023
  1. Cense M, Marinus MA. Als seks(e) niet vanzelfsprekend is: Een levensloopperspectief op de relationele en seksuele ontwikkeling van jonge intersekse personen. Nijmegen/Utrecht: Rutgers / Stichting NNID, 16 februari 2023 2023. Rapport Nr. NNID Onderzoek 2023-01. ISBN 9789493106062.
  2. Brouwer H, van der Have MJ. Het verhaal van Henk Brouwer – Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen. Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen, van der Have MJ, reeksredactie. Nijmegen, Nederland: Stichting NNID; 2023. ISBN: 9789493106147
  3. van Dijk N, van der Have MJ. Het verhaal van Nienke van Dijk – Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen. Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen, van der Have MJ, reeksredactie. Nijmegen, Nederland: Stichting NNID; 2023.
Szó szerinti idézet emberi jogi paradigma
Szó szerinti idézet Orvosi paradigma
Kiejtés/ajánlás/idézet emberi jogok intézmény vagy hatóság
Könyv vagy (lektorált) cikk idézete, amely nem egy szerzőnek tulajdonítható,
paradigmától függetlenül
  1. Abbott JK, Nordén AK, Hansson B. Sex chromosome evolution: historical insights and future perspectives. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences. 2017;284(1854):20162806. https://doi.org/10.1098/rspb.2016.2806
  2. Brouwers MM. Why foetal development of male reproductive structures sometimes fails. An epidemiologic study on hypospadias and undescended testis with a focus on endocrine disruptors [Proefschrift]. Nijmegen: Radboud Universiteit; 2011. ISBN: 9789090259857
  3. Cazzolla Gatti R, Reich PB, Gamarra JGP, Crowther T, Hui C, Morera A, et al. The number of tree species on Earth. Proceedings of the National Academy of Sciences. 2022;119(6):e2115329119. https://doi.org/10.1073/pnas.2115329119
  4. Colapinto J. The True Story of John / Joan. The Rolling Stone. 1997 12 11:54-97.
  5. Colapinto J. As nature made him: The boy who was raised as a girl. New York, NY, USA: HarperCollins Publishers; 2000.
  6. de Cornuälle H, Roche-Mahdi S. Silence: A thirteenth-century French Romance. Medieval text and studies, Alford JA, reeksredactie. East Lansing, MI, USA: Michigan State University Press; 1992/1999/2007. ISBN: 978-0-87013-543-9
  7. Fisher JS. Environmental anti-androgens and male reproductive health: focus on phthalates and testicular dysgenesis syndrome. Reproduction. 2004;127(3):305-315. https://doi.org/10.1530/rep.1.00025
  8. Gaspari L, Paris F, Jandel C, Kalfa N, Orsini M, Daurès JP, Sultan C. Prenatal environmental risk factors for genital malformations in a population of 1442 French male newborns: a nested case–control study. Human Reproduction. 2011;26(11):3155-3162. https://doi.org/10.1093/humrep/der283
  9. Goldie T. The man who invented gender: engaging the ideas of John Money. Sexual Studies. Vancouver, Canada: UBC Press; 2014.
  10. Kalfa N, Paris F, Philibert P, Orsini M, Broussous S, Fauconnet-Servant N, et al. Is Hypospadias Associated with Prenatal Exposure to Endocrine Disruptors? A French Collaborative Controlled Study of a Cohort of 300 Consecutive Children Without Genetic Defect. European urology. 2015(0). https://doi.org/10.1016/j.eururo.2015.05.008
  11. Langston N. The Retreat from Precaution: Regulating Diethylstilbestrol (DES), Endocrine Disruptors, and Environmental Health. Environmental History. 2008;13(1):41-65. https://doi.org/10.1093/envhis/13.1.41
  12. Rey R, Josso N, Racine C. Sexual Differentiation,, Enddotext – National Library of Medicine South Dartmouth, MA, USA: National Center for Biotechnology Information – MDText.com; 2000 / 2002 [bewerkt 27 May 2020; geraadpleegd 2 may 2023]. 30 May 2002. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK279001/.
  13. Weber C, Capel B. Sex determination without sex chromosomes. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences. 2021;376(1832):20200109. https://doi.org/10.1098/rstb.2020.0109