TÉRVÉTELEK#14Identitás

  1. Természeti jelenség vs. Társadalmi konstrukció: Az interszex egy természetes jelenség, amelyben az emberek olyan testtel születnek, amely nem szigorúan férfi vagy nő. Társadalmi szempontból azonban az interszex embereket merev, gyakran vallási indíttatású férfi/nő képzetek határozzák meg. A legtöbb interszex egyén nem tekinti "interszexnek" az identitását, bár tapasztalataik hozzájárulhatnak általános identitástudatukhoz.
  2. Életpálya, nincs identitás: Interszex és transgender több életút, mint rögzített identitás. Az „élt élmény” dinamikus, egyéni döntések és egyéb külső tényezők befolyásolják.
  3. Nincs saját „jelenet”: Az LMBTQ+ közösséggel ellentétben az interszex embereknek alig van saját, jól látható kulturális környezetük. Ez nagyrészt a megbélyegzésnek és a szégyennek tulajdonítható, ami miatt sok interszexuális egyén kerüli a társadalmi interakciókat, és nehézségei vannak a kapcsolatokban.


AI-val összefoglalva és egy szerkesztő által ellenőrizve.

14. FEJEZET

Az interszex nem az „identitás-gondolkodásból” vagy az „identitáspolitikából” származik

Az interszex néha az „identitáspolitika” részeként jelenik meg. Ez az interszexuális embereket politikai erőszak áldozatává teszi transfóbia, ami különösen súlyos, mert az interszex nem identitás. A megélt tapasztalat hogy az interszex befolyásolja az interszexuális emberek identitásalakítását.

Az identitás jelentése

Az interszex nem az genderidentitás. De ez nem jelenti azt, hogy az identitás szó értelmetlen az interszexuális emberek számára. Egyrészt az interszex természetes jelenség: az interszexuális emberek (és az interszexuális állatok 3939: Az interszexuális emberek teste úgy van jól, ahogy van.Tévhit, hogy interszex nem létezik a „természetben”.) szó szerint így születnek.1„Így születik” abban az értelemben, hogy az emberek olyan testtel születnek, amely nem fér bele a férfi és nő normatív társadalmi konstrukciójába. Tehát egy olyan társadalomba születni, amely az interszexuális embereket problémának tekinti. Ugyanakkor az interszexuális emberek társadalmilag azért léteznek, mert mások makacsul ragaszkodnak egy ellenzéki, idealizált, gyakran a vallásból eredőhöz.2Sok teremtéstörténet feltételez egy istenséget, aki először férfit, majd (általában alsóbbrendű) nőt csinál; ha a nők kezdetben erősebbek, mint a férfiak, ez gyorsan megváltozik, amikor a nőket megfosztják hatalmuktól – bár manapság kevesen veszik szó szerint ezeket a teremtéstörténeteket, a nők még mindig hátrányos helyzetben vannak, és a teremtéstörténetek mítoszát tartják fenn. [2], irreális férfi/nő kép.3lát 88: A szex egy spektrum, nem kettősség.Tévhit, hogy a nem dichotómia. annak magyarázatára, hogy a sok biológia tankönyvben még mindig ábrázolt férfi- és nőkép miért a valóság idealizálása. Az interszexek ezért a férfiakról és nőkről alkotott sztereotip képeken alapuló identitás-gondolkodás áldozatai. Az interszex emberek túlnyomó többsége nem tekinti identitásának az interszexséget. De érthető, hogy az interszex megélt tapasztalata hozzájárul de identitás4Az identitás abban az értelemben, ahogyan azt Peter Weinreich angol/ír pszichológus leírta: „Az egyén identitása az öntudat összessége, amelyben [az a mód], ahogyan valaki a jelenben megkonstruálja önmagát, kifejezi a folytonosságot aközött, ahogyan valaki önmagát úgy konstruálja meg. az ember a múltban volt, és hogyan konstruálja meg magát olyannak, amilyen lenni szeretne a jövőben[3]" Az interszexuális emberek körében, különösen, ha a kirekesztésről, a megbélyegzésről, a szégyenről és az olyan orvosi kezelésről való megbékélésről van szó, amelybe ők maguknak nem volt beleszólásuk.

Interszex, és ez vonatkozik rá transgender, inkább életpálya, mint identitás 11: Az interszex meghatározása.Tévhit, hogy nem világos, mi az interszex..5Ezért használhatók az űrlapok kérdésfeltevéskor gender vagy nem (ha egyáltalán szükséges és helyénvaló egy ilyen kérdés – és szinte sohasem), interszex és transgender jobb, ha nem szerepel a lehetőségek között. Ezt kell érteni akkor is, amikor az interszex definíciója azt mondja, hogy a megélt élmény dinamikus elem a definícióban, és az egyéni döntések, többek között, befolyásolják a megélt élményt.

Nincs saját „jelenet”

Az LMBTQ+-tól eltérően az interszex embereknek jelenleg alig van saját kulturális környezetük. Míg más csoportok jól láthatók a kocsmákban, klubokban és még olyan alkalmazásokban is, amelyek kifejezetten az LMBTQ+ emberek társadalmi és szexuális kapcsolatait szolgálják ki, az interszex közösség gyakorlatilag láthatatlan. Ez nem csak azért van így, mert az interszex közösség még mindig fiatal és viszonylag kicsi. A társas kapcsolatok elkerülésének oka sokkal inkább a sok interszex ember által megtapasztalt megbélyegzésben és szégyenben rejlik – a kutatások azt mutatják, hogy a gyermekkori élmények megnehezítik az interszexek számára a kapcsolatteremtést, és a szexet gyakran nem érzik szórakoztatónak vagy élvezetesnek.[1].

Nézőpont NNID

Az interszex nem az „identitás-gondolkodásból” vagy az „identitáspolitikából” származik

Az interszex nem választás, az interszexek ilyennek születnek. De érthető, hogy az interszex megélt tapasztalata hozzájárul identitásukhoz.

Amit az emberek mondanak


  • Az ember csak akkor valaki, ha van neve
    Mert ez az [interszex] aláássa azt, amit társadalmunkban értékesnek tartunk. Világunk férfiakból és nőkből áll. És az identitásunk ehhez a nemhez kapcsolódik. Világos nem nélkül nincs identitás. És identitás nélkül nem létezel. A szülők ezért megdöbbennek, amikor születés után azt kell mondanunk, hogy még nem tudjuk, mi a gyermekük. Azonnal a fejükben van egy egész kabinet hermafroditák és vásári látnivalók érdekességei. És mit mondjanak a nagyinak, mit kezdjenek a születési bejelentéssel és milyen színű legyen most a bölcsőde? Hogyan kell megszólítani a gyermeket? Szinte lehetetlen, ez nem identitás. Az ember csak akkor valaki, ha van neve. A Biblia már ezt mondta Genezis: Ádám elnevezte az állatokat és akkor valóban léteztek. Pontosan így van ez az emberekkel is. A lányokra másképp tekintenek, mint a fiúkra. Ezért kell gyorsan tisztázni. [a]
    — Barto Otten, gyermekendokrinológus – 2003

  • A személyazonosságod attól függ
    Igen, ez borzasztó, egyszerűen nem teheted ezt az emberekkel, nem hagyhatod, hogy valaki tudja, mi történt a saját testeddel. Igen, a személyazonossága attól függ. Igen, nem is tudom, most súlyosan megsérültél a harmadikon, és azt teljesen elfedték. [..] Nézze, ha csak az orvosi világ hazudik neked, igen, hát nem az én családomban vannak, de ez tényleg egy nagy bizalomtörés volt, igen. [b]
    – Jip, 36 éves – 2023

  • Fontos, hogy az identitásom részévé tegyem
    Most már többnek látom magam, mint egy nőnek. Azt mondanám, interszexuális nő vagyok, nem tudom, de fontosnak tartom, hogy az identitásom részévé tegyem, és ne csak egy orvosi címke legyen. [c]
    – An, 18 éves – 2023
  1. van Teeseling I. Tussenmensen: geen man en geen vrouw. Vrij Nederland. 2003 15 maart.
  2. Cense M, Marinus MA. Als seks(e) niet vanzelfsprekend is: Een levensloopperspectief op de relationele en seksuele ontwikkeling van jonge intersekse personen. Nijmegen/Utrecht: Rurtgers / Stichting NNID, 16 februari 2023 2023. Rapport Nr. NNID Onderzoek 2023-01. ISBN 9789493106062.
  3. Cense M, Marinus MA. Als seks(e) niet vanzelfsprekend is: Een levensloopperspectief op de relationele en seksuele ontwikkeling van jonge intersekse personen. Nijmegen/Utrecht: Rurtgers / Stichting NNID, 16 februari 2023 2023. Rapport Nr. NNID Onderzoek 2023-01. ISBN 9789493106062.
Szó szerinti idézet emberi jogi paradigma
Szó szerinti idézet Orvosi paradigma
Kiejtés/ajánlás/idézet emberi jogok intézmény vagy hatóság
Könyv vagy (lektorált) cikk idézete, amely nem egy szerzőnek tulajdonítható,
paradigmától függetlenül
  1. Cense M, Marinus MA. Als seks(e) niet vanzelfsprekend is: Een levensloopperspectief op de relationele en seksuele ontwikkeling van jonge intersekse personen. Nijmegen/Utrecht: Rutgers / Stichting NNID, 16 februari 2023 2023. Rapport Nr. NNID Onderzoek 2023-01. ISBN 9789493106062.
  2. Dehue T. Betere mensen – over gezondheid als keuze en koopwaar. Amsterdam: Uitgeverij Augustus / Atlas Contact; 2014. ISBN: 978-90-450-2557-5
  3. Nieweg E. Wat wij van Jip en Janneke kunnen leren. Over reïficatie (verdinglijking) in de psychiatrie. Tijdschrift voor psychiatrie. 2005;47(10):687-696.