TÉRVÉTELEK#13Gendersemleges szülői nevelés

  1. Regisztráció és oktatás: A Máltai Nyilatkozat azt javasolja, hogy az interszexuális gyermekeket nőként vagy férfiként regisztrálják. De a gyerekek másképp azonosíthatják magukat, ahogy felnőnek. Létre kell hozni egy egyszerű eljárást, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy különböző lehetőségek szerint módosítsák nemüket.
  2. Szociális vs. Orvosi megközelítés: A szülők és az egészségügyi szakemberek gyakran aggódnak az interszexuális gyermekek fizikai jellemzői miatt. Ezek az aggodalmak azonban gyakran alaptalan félelmeken és tévhiteken alapulnak. A hangsúlyt a szociális megközelítésre kell helyezni, nem pedig az orvosi megközelítésre.
  3. Változás a nemek nyilvántartásában: A nemek szerinti regisztráció megváltoztatásának folyamatának hozzáférhetőnek és akadálytalannak kell lennie. Erre mindenkinek lehetőséget kell adni, kortól és testalkattól függetlenül. Ideális esetben a kormánynak teljesen el kellene törölnie a nemek szerinti regisztrációt.


AI-val összefoglalva és egy szerkesztő által ellenőrizve.

13. FEJEZET

Interszexuális gyermekek nem kötelezőek gendersemlegesen nevelni

Egy visszatérő tévhit szerint a társadalom még nincs felkészülve azokra a gyerekekre, akik... gendersemlegesen emelik, és ezért NNMB-k szükségesek. Eltekintve attól, hogy a társadalom egyre nyitottabb a nem bináris emberek felé, senki sem mondja, hogy az interszexuális gyerekek gendersemlegesen kell emelni. A nemzetközi interszex szervezetek szerint a Málta nyilatkozata még azt is, hogy az interszexuális gyermekeket a férfi vagy a nő neméhez kell rendelni, és a nemi megerősítő kezeléseknek meg kell várniuk, amíg a gyermek elég idős lesz ahhoz, hogy maga döntsön.

Valamennyi interszexuális nemzetközi szervezet azt mondja, hogy az interszexuális gyermekeket férfi vagy nő nemként kell meghatározni, és ennek megfelelően kell felnevelni.1 Az Málta nyilatkozata30 nemzetközi interszexuális szervezet által összeállított dokumentum kijelenti: „[Követelve], hogy az interszexuális gyermekeket nőként vagy férfiként regisztrálják, elismerve, hogy ők is, mint minden ember, felnőhetnek ahhoz, hogy más nemhez, ill. gender azonosítani. [Követel], hogy nem ill gendera besorolások az érintettek kérésére egyszerű adminisztratív eljárással módosíthatók. Minden felnőtt és hozzáértő kiskorú választhat a nő (F), a férfi (M), nem bináris vagy több lehetőség. A jövőben, csakúgy, mint a faj vagy a vallás, a nem vagy a nem nem lehet kategória senki számára a születési anyakönyvi kivonatokon vagy személyazonosító okmányokon.”
A teljes nyilatkozatot lásd: https://www.seksediversiteit.nl/basis/verklaring-van-malta/
Ehhez nem kell műtét, mert az senkinek nem tartozik bele, hogy mi van az alsógatyában.2Szülőkkel, de együtt is egészségügyi dolgozók, gyakran attól tartanak, hogy ez lesz nemi A gyerekek közül az jelenthet problémát, ha a gyermek a gyermekfelügyeletben tiszta pelenkát kap, vagy ha az iskolában kiderül, hogy egy fiú nem tud állva pisilni. De a szülői félelmen kívül nem tudják jelezni, min alapul ez a hiedelem. Ez utóbbi azt jelenti, hogy van egy probléma, ami komoly megközelítést igényel – de ez társadalmi megközelítés, nem orvosi. Sőt, a szülők félelme inkább azzal magyarázható, amit az orvosoktól hallanak (ez a hatalmi mechanizmus, amelyet a francia szociológus és kulturális teoretikus Pierre Bourdieu szimbolikus erőszak (szimbolikus erőszak) említi[1, 2], ami a róla alkotott elképzeléseinek része kulturális reprodukció és ez összefügg a fogalommal rejtett tananyag a 149. és 731. lábjegyzetben leírtak), valamint a szülők téves elképzeléséből, miszerint a világ a gyermekük körül forog, és mindenki figyelme állandóan a gyermekére irányul (a pszichológiai reflektorfény-effektusnak nevezett jelenség[4, 5]). A szülők félelmeit súlyosbíthatja az a téves hiedelem, hogy mások az övék érzelmi képes „látni” a problémákat – az ún illúziója transparitás[3, 6]. A szülőknek azonban nyitottnak kell lenniük a gyermeküktől érkező jelzésekre, hogy másban is előfordulhat genderidentitás (beleértve a nem binárist is) élni akar, és a kormány semmilyen módon nem módosíthatja a nemi regisztrációt 3Semmilyen értelemben:
a) hogy a nemek nyilvántartásba vétele mindenki számára elérhető legyen, kortól és testmérettől függetlenül,
b) a férfi és nő mellett a „nincs megadva/nem ismert” opció (más néven „X”) is választható,
c) hogy a régi nemi anyakönyvezés a kormányzatban láthatatlan (lehetőleg új születési anyakönyvi kivonat kiállításával),
d) nem kérnek orvosi igazolást, és
e) a nemi bejegyzés megváltoztatása nem igényel bírósági eljárást, hanem ingyenes, egyszerű, adminisztratív cselekmény, amelyet a kérelmező kívánsága szerint megismételhet.
Annak elkerülése érdekében, hogy a nem kormányon kívüli pártok továbbra is szembesítsék a kérelmezőt a korábban bejegyzett nemével, meg kell határozni, hogy a nem és a gender védett személyes adatok. Még jobb, ha megszünteti a kormány általi nemi regisztrációt.
, 4Bármilyen érv amellett, hogy látható legyen a megváltozott nemi nyilvántartás, vagy általában a kormány fenntartsa a nemi nyilvántartást, végső soron a férfiak és a nők közötti különbségtételen alapul, anélkül, hogy ennek megfelelő alapja lenne. Más szóval: diszkrimináció alapján. útjában állni.

Nézőpont NNID

Interszexuális gyermekek nem kötelezőek gendersemlegesen nevelni

Az interszexuális gyermekeket férfi vagy nő nemként kell besorolni, és ennek megfelelően kell felnevelni. Fontos cél egy olyan társadalom, amely valóban minden embert egyenlő bánásmódban részesít, de ebben nem az interszexuális gyerekek feladata, hogy vezető szerepet töltsenek be.

Amit az emberek mondanak


  • Hollandiában
    Még a holland társadalomban sem mindenki nyitott a gyermeke felé gendersemlegesen nő fel. Aztán mindnyájan hangosan kiabálhatjuk, hogy egyáltalán nem baj, ha máshogy nézel ki, mint az átlagos. én is tényleg így gondolom. De a gyakorlatban a szülők és maguk a gyerekek is gyakran nem akarnak különbözni másoktól. [a]
    – Kortmann Barbara (gyermek-urológus) – 2021

  • Külföldi pár
    Vagy képzelj el egy külföldi házaspárt, akinek más a férfi- és nőképe. GenderA semleges szülői nevelés még nem minden kultúrában lehetséges: a gyerek emiatt bajba kerülhet. De a végén persze nem a gyereket kell megváltoztatni, hanem a társadalmat. [b]
    – Hedi Claahsen (gyermek endokrinológus) – 2017

  • Az interszex szervezetek mást kérnek
    A Máltai Nyilatkozatból, amelyet 2013-ban öt kontinens 30 interszex szervezete készített: [Követeljük a kormányoktól:] Az interszexuális gyermekek nőként vagy férfiként történő nyilvántartásba vételét azzal a feltétellel, hogy ha felnőnek, ők is, mint minden ember, azonosulni tudjanak ellenkező nemű ill gender. [c]
    — 30 ​​nemzetközi interszex szervezet – 2013
  1. Hulshof A. Kinderen met een onduidelijk geslacht: soms is vroeg opereren beter dan niets doen: Interview Kinderuroloog Barbara Kortmann, Trouw Amsterdam, Nederland2021 [bewerkt 24 februari 2021; geraadpleegd 26 maart 2021 2021]. 24 februari 2021. URL: https://www.trouw.nl/zorg/kinderen-met-een-onduidelijk-geslacht-soms-is-vroeg-opereren-beter-dan-niets-doen~b5f57d61/
  2. Oosterom R. ‘De eerste reflex van ouders is vaak: Dokter, kunt u het goed maken?’. Trouw. 27 juli 2017, Pagina 7 Sect. Vandaag. URL: https://www.trouw.nl/samenleving/voor-interseksuelen-gaat-het-hokje-man-vrouw-niet-op-~ac3a7008/.
  3. Derde Internationale Intersekse Forum. Verklaring van Malta: Nederlands Netwerk Intersekse/DSD; 2013 [geraadpleegd 15 juni 2014]. 3 december 2013. URL: https://www.seksediversiteit.nl/basis/verklaring-van-malta/.
Szó szerinti idézet emberi jogi paradigma
Szó szerinti idézet Orvosi paradigma
Kiejtés/ajánlás/idézet emberi jogok intézmény vagy hatóság
Könyv vagy (lektorált) cikk idézete, amely nem egy szerzőnek tulajdonítható,
paradigmától függetlenül
  1. Bourdieu P. Distinction A Social Critique of the Judgement of Taste. Cambridge, MA, USA: Harvard University Press; 1984. ISBN: 0-674-21277-0
  2. Bourdieu P, Passeron J-C. Reproduction in Education, Society and Culture. Theory, Culture & Society, Featherstone M, reeksredactie. London, UK: Sage Publications; 1990 (1977). ISBN: 0-8039-8320-4
  3. Brown MA, Stopa L. The spotlight effect and the illusion of transparency in social anxiety. Journal of Anxiety Disorders. 2007;21(6):804-819. https://doi.org/https://doi.org/10.1016/j.janxdis.2006.11.006
  4. Gilovich T, Medvec VH, Savitsky K. The spotlight effect in social judgment: An egocentric bias in estimates of the salience of one’s own actions and appearance. Journal of Personality and Social Psychology. 2000;78:211-222. https://doi.org/10.1037/0022-3514.78.2.211
  5. Gilovich T, Savitsky K. The Spotlight Effect and the Illusion of Transparency: Egocentric Assessments of How We Are Seen by Others. Current Directions in Psychological Science. 1999;8(6):165-168. https://doi.org/10.1111/1467-8721.00039
  6. Gilovich T, Savitsky K, Medvec VH. The illusion of transparency: Biased assessments of others’ ability to read one’s emotional states. Journal of Personality and Social Psychology. 1998;75:332-346. https://doi.org/10.1037/0022-3514.75.2.332