TÉRVÉTELEK#9Férfi és nő között

  1. Tévhit az interszexről: Az „interszex” szót Richard Goldschmidt genetikus találta ki 1915-ben a vegyes nemi jellemzőkkel rendelkező lepkék számára. A nemet sokféle variációval rendelkező spektrumként írja le, nem egyszerűen „férfi és nő között”.
  2. Nagyszabású Ismeretlen: Sokan nem ismerik jól az „interszex” kifejezést, vagy rosszul értelmezik a jelentését.
  3. Az interszex definíciója: Az interszex emberek olyan fizikai nemi jellemzőkkel születnek, amelyek nem felelnek meg teljesen a „férfi” vagy „nő” társadalmi normáinak. Általában hímnek vagy nőnek azonosítják magukat.
  4. Ideális kép és valóság: A társadalom idealizált „férfiról” és „nőről” alkotott képei nem felelnek meg a biológiai valóságnak. Emiatt úgy tűnik, hogy van egy „tér” férfi és nő között, amelyet „interszexnek” neveznek, pedig valójában átfedésről van szó.
  5. A nem mint spektrum: A nemet számtalan variációval rendelkező spektrumnak kell tekinteni, nem dichotómiának. Az interszex embereknek nem kell „sem férfinak, sem nőnek” bemutatniuk magukat ahhoz, hogy jogaikat érvényesíthessék.


AI-val összefoglalva és egy szerkesztő által ellenőrizve.

9. FEJEZET

Az interszex nem azt jelenti, hogy „férfi és nő között”

Ha megváltozik a társadalom, és ezáltal az interszexről alkotott nézet is, akkor az interszexek is megváltoznak. Ehhez társul egyfajta átmeneti rítus, amihez idő kell. Az interszex embereknek időre van szükségük ahhoz, hogy hozzászokjanak ahhoz a gondolathoz, hogy testük nem betegség, diagnózis vagy rendellenesség, és életüket nem kell betegségnek, diagnózisnak vagy rendellenességnek uralnia. Egy közösségben való találkozás segít az embereknek abban, hogy önmaguk legyenek, még a közösségen kívül is.

Nagy durranás

Amikor Fred Hoyle brit csillagász és kozmológus 1950-ben véletlenül kiejtette az „ősrobbanás” szót, egy ma is helytelennek tartott elmélet becsmérlő kifejezéseként tette.1Az a helytelen elképzelés, hogy az univerzum és minden égitest egy nagy robbanásból jött létre. Mégis ez a név ragadt meg, az univerzum eredetének új és sokkal összetettebb meglátásaihoz is. 2Először is, az univerzum keletkezéséről szóló elméletek egyike szerint létezik egy szingularitás – egy szinte végtelenül kicsi pont szinte végtelen sűrűséggel és kivételesen magas hőmérséklettel, amelyre nem vonatkoznak a hagyományos természeti törvények, és ahol az idő és a tér együtt jár. nem létezik, és fogalmunk sincs, hogyan képzeljük el (mert nincs „kvantumrelativitáselmélet”). Az univerzumban az anyag és az energia, valamint az idő és a tér 13,8 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek, amikor ez a szingularitás kiterjedt, és ez a mai napig is így van. Lehetséges, hogy egy napon az univerzum is szingularitássá zsugorodik vissza. Talán a szingularitás ezután ismét kitágul. A világegyetem kezdetét nem kísérte robbanás. A dinamikus univerzum e víziója Albert Einstein általános relativitáselméletéből fakad. A látomás nem teljes, és nem is az egyetlen vízió a világegyetem eredetéről..

Ebben a tekintetben hasonlóság van az „ősrobbanás” és az „interszex” között. Az interszex szót 1915-ben a német származású amerikai genetikus, Richard Goldschmidt alkotta meg a hím és nőstény elsődleges és másodlagos nemi jellemzőkkel rendelkező lepkékre.3Goldschmidt először akarta ezt a kifejezést sex-intergrades (Sexuelle Zwischenstufen) használja, de választott intersex mert ez „minden tudományos nyelven [fordítás nélkül]” használható. [5] Az interszex szónak azt a jelentését adta, hogy „egy bizonyos pont a két véglet, a nőstény és a hím között”, de feltételezett hím interszexuális és nőstény interszex lepkéket is. Ennek során a nemet egyként jellemezte spektrum, végtelen variációkkal; meglepően modern meglátás. 1930-ban egy berlini előadásban kifejtette, hogy az interszexről alkotott fogalma magyarázatot adott a „Zwittertum” akkor még kevéssé ismert jelenségére.hermafroditizmus)[6].

Az interszex olyan, mint az ősrobbanás, ha egyáltalán ismerik a szót 4A 2020 szeptemberében végzett kutatás azt mutatja, hogy a hollandok 49,3%-a nem tudja, mit jelent az interszex, 33,3%-a „kicsit”, 17,4%-a pedig nem tudja. [4], sokan „értik” a szó által keltett képként. De csak úgy big bang új jelentést kapott, amely jobban illeszkedik az anyag, az idő és a tér tényleges keletkezéséhez, az interszex is más jelentést kapott. Sőt, ez többször is megtörtént. Mert ma már ismert, hogy a férfi és női jellemzők között nagy átfedés van az egész társadalomban 2929: A legtöbb interszex ember férfi vagy nő.Tévhit, hogy az interszexuálisok nem lehetnek férfiak vagy nők. és a társadalmi következmények elismeréseként ma már azt feltételezik megélt tapasztalat a szociokulturális következményeiről, ha olyan testtel születünk, amely nem fér bele a férfi és nő normatív társadalmi konstrukciójába. (Lát 11: Az interszex meghatározása.Tévhit, hogy nem világos, mi az interszex. az interszex teljes meghatározásához.)

A társadalom elvárásai

Egyszerűbben fogalmazva, az interszexuális emberek olyan testtel születnek, amelyek nem felelnek meg teljesen a társadalom „férfi” és „nő” normáinak. Ez azt jelenti, hogy interszex emberek születnek:

    • olyan szexuális jellemzőkkel, amelyekkel sok más ember nem rendelkezik, akár jövőbeli, akár jelenlegi gender várni, ill
    • nem rendelkeznek mindazokkal a szexuális jellemzőkkel, amelyeket sokan nekik tulajdonítanak, legyen az a jövő vagy a jelenlegi gender várni, ill
    • olyan szexuális jellemzőkkel, amelyek másképp néznek ki, mint ahogy azt sokan hozzájuk rendelték, legyen az akár jövőbeli, akár jelenlegi gender számíthat.

De általában férfiként vagy nőként azonosítják magukat 5Ez nem jelenti azt, hogy az interszexuális emberek, akik nem azonosítják magukat férfinak vagy nőnek, külön csoportot alkotnának. Az a tény, hogy sok interszex ember férfiként vagy nőként azonosítja magát, nem tekinthető külön az interszexuális emancipáció kezdetétől, amikor az interszexuálisok a társadalom ellen harcoltak azért, hogy feltétel nélkül hímnek vagy nőnek legyenek; a 2010-es évek elején a média még mindig olyan címszavakat használt, mint „Nem kellett volna lánynak lennem [8]“Kívül nőies, de belül nem” [3], Eef, félig férfi, félig nő története” [1] és csak 2005-ben távolodtak el az orvosok és a kutatók az olyan kifejezésektől, mint az „alulvirilizált fiúk”, „virilizált lányok”, „férfi pszeudohermafroditák” vagy „nőstény pszeudohermafroditák”, ahol a férfi vagy nő megnevezést mindig a kromoszómák a személyről [2]. (újra 88: A szex egy spektrum, nem kettősség.Tévhit, hogy a nem dichotómia. annak magyarázatára, hogy az idealizált férfi és az idealizált nő nem létezik). Ez azért van, mert az interszexnek még nincs vége valakinek nem, hanem arról, hogy a társadalom hogyan viszonyul a nemhez.

Az a tény, hogy az interszexséget gyakran külön csoportnak tekintik, a férfi és nő képének a társadalomban létező idealizálása (a nemi dichotómia). 88: A szex egy spektrum, nem kettősség.Tévhit, hogy a nem dichotómia.), nem felel meg a biológiai valóságnak. Úgy tűnik, hogy ez egy „teret” hozott létre a férfiak és a nők között, amelyet interszexnek neveznek. Ez a nemi kép a legtöbben látható biológiaközépiskolai módszereket vázolnak fel[7]. A valóságban az interszex a férfi és a nő „átfedése” (lásd a 2. ábrát középen). Ez a nemet végtelen variációkkal rendelkező spektrummá teszi. Az interszexuális személy tehát „valójában nem férfi, hanem női testtel” (vagy fordítva). Az interszexuális személy férfi vagy nő, de a nemi spektrumon más pozícióban van, mint a legtöbb ember. Ebből az következik, hogy az interszexuális embereknek nem kell „sem férfinak, sem nőnek” bemutatniuk magukat ahhoz, hogy igényt tarthassanak a testi épséghez való jogukra.

In 2929: A legtöbb interszex ember férfi vagy nő.Tévhit, hogy az interszexuálisok nem lehetnek férfiak vagy nők. részletesebben tárgyaljuk azt a kérdést, hogy mekkora ez az átfedés, és mit jelent a férfi és a nő átfedése az interszexuális emberek férfinak vagy nőnek lenni. Spoiler: az átfedés sokkal nagyobb, mint az interszexuálisok 1,1 százaléka, és az interszexek, akárcsak a nem interszexuálisok, a nemi spektrumon megoszlanak.

Nézőpont NNID

Az interszex nem azt jelenti, hogy „férfi és nő között”

Az interszexek, akárcsak a nem interszexek, a nemi spektrumon megoszlanak. Nem alkotnak olyan csoportot, amely egyértelműen beazonosítható pozíciót foglalna el a nemi spektrumon. NNID, Szakértői Központ a nemek sokszínűsége, megpróbálja meggyőzni a társadalmat arról, hogy az interszex nem létezik, de a nemek közötti sokszínűség igen. A társadalomtól függ, hogy meddig marad fenn az interszex – mindaddig, amíg a társadalom nem akar bizonyos embereket teljes értékű férfinak vagy nőnek tekinteni, az interszexek továbbra is léteznek, és NNID fel kell hívnia a figyelmet az interszexuális személyek jogainak védelmére.

Amit az emberek mondanak


  • Nem érzem magam a kettő között
    Honnan tudhatom, hogy nő vagyok? A társadalom szerint bizonyos dolgokkal kell rendelkezned ahhoz, hogy nő legyél. Nem érzem magam a kettő között, így nem érzem magam férfinak sem. Úgy érzem, csak egy nő vagyok, akinek hiányzik a női lét bizonyos része. Lehet, hogy nagyon sztereotip, amit mondani készülök, de nagyon érdekel a „gondoskodás”. Nagyon szeretek ruhákat hordani, ami korábban kevesebb volt. Ha boldogan kérdeztél volna néhány évig, talán azt mondtam volna, hogy én nem bináris am. A sminket is egyre többet fogom használni. Ha egy könyvből veszed, hogyan írj le egy nőt, akkor ezzel tudok azonosulni. De igen, mit érzel, ha 100 százalékban nő vagy? Szerintem soha nem tudod 100 százalékosan, hogy férfi vagy nő. Szerintem mindenkinek van mindenből egy kicsit, és van, akinél a férfias szempont jobban érvényesül, mert pl. testosteron a másikban pedig egy kicsit kevésbé hangsúlyos, és akkor talán inkább nőnek érzik magukat. [a]
    – Nienke van Dijk – 2023

  • Lányt is csinálhatunk belőle
    A választást valószínűleg a szakorvosok is eléjük tárták: lányt is csinálhatunk belőle, és akkor lányként kell élnie. Szerencsére a szüleim nem így döntöttek, mert lelkileg 100%-ban férfinak érzem magam. Inkább férfinak érzem magam, mint azt sok férfi gondolná. [b]
    – Geert de Vocht – 2023
  • Lásd még a fejezetekhez tartozó idézeteket 2828: Az interszex nem ugyanaz, mint a nem bináris, de együtt járhat.Tévhit, hogy minden interszex ember nem bináris. en 2929: A legtöbb interszex ember férfi vagy nő.Tévhit, hogy az interszexuálisok nem lehetnek férfiak vagy nők..
  1. van Dijk N, van der Have MJ. Het verhaal van Nienke van Dijk – Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen. Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen, van der Have MJ, reeksredactie. Nijmegen, Nederland: Stichting NNID; 2023.
  2. de Vocht G, van der Have MJ. Het verhaal van Geert de Vocht – Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen. Seksediversiteit in Nederland en Vlaanderen, van der Have MJ, reeksredactie. Nijmegen, Nederland: Stichting NNID; 2023. ISBN: 9789493106116
Szó szerinti idézet emberi jogi paradigma
Szó szerinti idézet Orvosi paradigma
Kiejtés/ajánlás/idézet emberi jogok intézmény vagy hatóság
Könyv vagy (lektorált) cikk idézete, amely nem egy szerzőnek tulajdonítható,
paradigmától függetlenül
  1. Claeys B. Het verhaal van Eef – half man, half vrouw. Goedele. 2009 02 1:17-25.
  2. Cools M, Looijenga L, Wolffenbuttel K, Drop S. Aandoeningen van de geslachtsontwikkeling: genetische basis, terminologie en het risico van de ontwikkeling van kiemceltumoren1. Tijdschrift voor Geneeskunde. 2009;65(16):709-722.
  3. De Corte S. Ik heb me nooit echt vrouw gevoeld – Vrouwelijk van buiten, onzijdig van binnen. Psychologie Magazine. 2010 11 1:32-37.
  4. van Ditzhuijzen J, Motmans J. Kennis en opvattingen over intersekse: Een nulmeting in Nederland en Vlaanderen. Rutgers & UZ Gent, november 2020.
  5. Goldschmidt R. Intersexuality and the endocrine aspect of sex. Endocrinology. 1917;1(4):433-456.
  6. Goldschmidt R. Intersexualität und menschliches Zwittertum. DMW-Deutsche Medizinische Wochenschrift. 1931;57(30):1288-1292. https://doi.org/10.1055/s-0028-1124636
  7. Reijmer M. Seksediversiteit in middelbaar onderwijs: Beschikbaarheid en overdracht van informatie over seksediversiteit op middelbare scholen. Nijmegen: Stichting NNID, 7 mei 2020. Rapport Nr. 2020-03. ISBN 978-94-93106-03-1.
  8. Van der Weide L. Ik had eigenlijk geen meisje moeten zijn. Cosmopolitan. 2013 02:68-71.